Mi az az elővásárlási jog? Ez a fogalom akkor kerülhet szóba, ha ingatlan adásvételi szerződés megkötése előtt állunk. Az elővásárlási jog jó esetben szerepel az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan tulajdoni lapján, de a gyakorlat azt mutatja, hogy ez nem minden esetben kerül feltüntetésre.
Ez lényegében azt jelentheti, hogy hiába szeretnénk megvásárolni egy házat és tesszük meg rá a vételi ajánlatot, lehetséges az, hogy mégsem tudjuk megszerezni az ingatlant.
Az elővásárlási jog lényege ugyanis, hogy az elővásárlási jogot élvezők értesítést kapnak a vételi ajánlatról, és ha azt elfogadják, akkor az adásvételi szerződés ugyanazokkal a kondíciókkal az eladó és az elővásárlási joggal rendelkező között jön létre.
Elővásárlási jog: a Ptk. szabályozás
Az elővásárlási jog alapja lehet a Ptk. szabályozás, de létrejöhet szerződés útján is. Fontos, hogy a jogszabályon alapuló elővásárlási jog erősebb, mint a szerződéses úton létrejött jog.
A Ptk. szabályozása röviden:
- Az eladó a vételi ajánlatot köteles közölni minden egyes tulajdonostársával, kivéve ha az a tulajdonostársak tartózkodási helye vagy egyéb körülményei miatt túl nagy késedelemmel járna, vagy ha túl nagy a tulajdonostársak száma
- Az elővásárlási jogot akár több tulajdonostárs is gyakorolhatja, illetőségrészre közösen
- A tulajdonostárs és házastársa együtt is gyakorolhatják az elővásárlási jogot
- Ha a tulajdonostárs kiskorú, akkor az elővásárlási jog gyakorlásához gyámhatósági hozzájárulás szükséges – ha viszont nem szeretné gyakorolni a jogát, akkor a lemondáshoz nem szükséges gyámsági hozzájárulás
- Az ingatlannyilvántartáson kívüli résztulajdonosokat is kötelező értesíteni a vételi ajánlatról
- Ha az ingatlan végrehajtási árverés alá esik, akkor a tulajdonostársakat nem illeti meg elővásárlási jog
- Az elővásárlási jogra jogosult kérheti annak megállapítását, hogy a sérelmére megkötött adásvételi szerződést hatálytalanítsa, érvénytelenítse. Ha ezt megteszi, akkor egyben vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozatot kell tennie
- Ha a résztulajdonos az illetőségét tartási szerződéssel ruházza át, tulajdonostársait elővásárlási jog nem illeti meg.
- A vételi ajánlat teljes egészét (így a vevő kilétét, a fizetési határidőket) kötelező közölni a tulajdonostársakkal
- A tulajdonostársak számára határidőt kell kötni a vételi ajánlat elfogadására, azaz az elővásárlási joguk gyakorlására.
Elővásárlási jog gyakorlása
Mit jelentenek a fentiek a gyakorlatban? Összegyűjtöttük a leggyakoribb eseteket, amiket lényeges ismerni mindegyik félnek:
- az eladónak, akinek közlési kötelezettsége van
- a vevőnek, aki a vételi ajánlatot teszi
- a tulajdonostársnak, akinek csak meghatározott ideje van arra, hogy éljen a jogával
Az első lépés, hogy az eladó közli a vételi ajánlatot az elővásárlásra jogosulttal. Ilyenkor a teljes ajánlatot meg kell küldeni a jogosult számára, tértivevényes postai küldeményként. Az elővásárlásra jogosultnak 15 napja van elfogadni, vagy lemondani az elővásárlási jogról: 15 nap után, amennyiben még mindig nem érkezett elfogadás vagy lemondás, akkor a válasz hiányát szintén lemondásnak kell tekinteni, és létrejöhet az adásvételi szerződés az eladó és a vevő között.
A lemondó nyilatkozatot igazolni kell a Földhivatalnak, hogy létrejöhessen az adásvétel a felek között. Ha a lemondó nyilatkozat nem érkezik meg, akkor az elővásárlái joggal rendelkező személy elérhetetlenségének tényét kell közölni a Földhivatallal.
Elővásárlási jog egyéb formái:
- Műemlékek esetén elővásárlási jog illeti meg az államot, a kerületi önkormányzatot és a fővárosi önkormányzatot is
- Nemzeti Park területén lévő ingatlan esetén szintén a Magyar Állam élvezhet elővásárlási jogot
- Termőföld esetén az állam, a földet használó földművesek, a szomszédos földművesek és a helyben lakó földművesek gyakorolhatnak elővásárlási jogot (ebben a sorrendben)
Fontos, hogy állami intézmény elővásárlási joga esetén az elfogadó- vagy lemondó nyilatkozat beérkezésének határideje legtöbbször több, mint 15 nap: 30, akár 60 napos válaszidővel is kalkulálni kell.
Ezekben az esetekben (ha az állami intézmények döntéshozatalára kell várni) a 30-60 nap nem számít számottevő késedelemnek az adásvételi szerződés megkötését illetően.
Számottevő késedelem okai lehetnek viszont:
- az elővásárlási jogot élvező elhunyt, hagyatéki eljárása még folyamatban van
- az elővásárlási joggal rendelkező tartózkodási helye ismeretlen
- a tulajdonostárs külföldön tartózkodik
- túl sok a kiértesítendő tulajdonostárs
Elővásárlási jog szomszédoknak
A túl sok kiértesítendő tulajdonostárs nem feltétlenül jelenti azt, hogy teljes mértékben el lehet tekinteni az érintettek kiértesítésétől. A Földhivatal (és a morális okok is) megkövetelik, hogy az eladó fektessen energiát a lemondó nyilatkozatok beszerzésébe.
A leggyakoribb példa erre a társasházak, ugyanis a társasházi alapító okiratokban a társasház tulajdonostársai gyakran kötnek szerződést elővásárlási jogról.
Társasház elővásárlási jog
“Az alapító okiratban a külön tulajdonban álló lakásra, illetőleg a külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségre a tulajdonostársak javára elővásárlási, előbérleti jog létesíthető.” 2003. évi CXXXIII. törvény [Társasházi tv.] 5. § (3)
Elővásárlási jogot társasházakban általában azért létesítenek az alapítói okiratban, hogy a lakóközösség összetételét a tulajdonostársak kontrollálni tudják, és a lehetséges jövőbeni “rossz szomszédokat” kizárják a társasház tulajdonosai közül. Az alapító okiratba foglalt jog viszont csak akkor érvényes, ha azt a tulajdoni lapra (a társasház törzslapjára) is bejegyeztették. Ezért fontos az, hogy lakásvásárlás előtt mindig kérjük ki a társasház alapító okiratát és törzslapját is.
Az elővásárlási jog megkötése leginkább kevés lakásszámú társasházak esetén praktikus, de nem példátlan az sem, hogy a régebbi 10 emeletes panelházak tulajdonosai is élveznek elővásárlási jogot.
Ilyenkor eggyel bonyolultabbá – vagy pont, hogy egyszerűbbé – válik az elővásárlási jog esete: rengeteg tulajdonostársat szükséges ugyanis kiértesíteni a vételi ajánlatról, viszont ezt egyszerűen, akár egy társasházi hirdetmény formájában is meg lehet tenni.
Ez elég bizonyítéknak minősül a Földhivatal számára arról, hogy az eladó kiértesítette tulajdonostársait a vételi ajánlatról.
Fontos az is, hogy a Ptk. nem szeretné közös tulajdonba kényszeríteni a feleket. Megtörténhet az is, hogy egy lakás esetén többen is érvényesítenék elővásárlási jogukat, végül pedig, mivel nem szeretnének osztott tulajdonú lakást vásárolni, visszalépnek ettől, és az eladó mégis az eredeti vevővel köti meg az adásvételi szerződést.
Ingatlan elővásárlási jog lemondása
Nagyon fontos, hogy az elővásárlási jog lemondása megfelelően történjen. A legtöbb figyelmetlenség és hiba abból adódik, hogy az elővásárlási jogosult nem szerez tudomást a vételi ajánlatról vagy azért, mert tájékoztatása elmaradt, vagy azért, mert az nem volt szabályos. Ilyenkor az elővásárlási joggal rendelkező akár utólag is érvényesítheti elővásárlási jogát, ami roppant kellemetlen szituációkhoz vezethet: a hatályos adásvételi szerződés felbomlik, az eladónak pedig vissza kell fizetnie az ingatlan árát a vevőnek (aki pedig már elhitte, hogy megszerezte a házat).
Az ilyen helyzetek elkerülése érdekében nagyon fontos, hogy a kiértesítés szabályszerűen történjen, illetve hogy az elővásárlási jog be legyen jegyezve a tulajdoni lapon, így a vevő is utána tud kérdezni, hogy valóban érvényes adásvételi szerződést tudnak-e kötni a felek.
Az ingatlan elővásárlási jog elfogadása vagy lemondása fontos döntés: lehet gazdasági, vagy ahogy fentebb említettük, például egy lakóközösség kontroll alatt tartása.
Az ingatlan adásvételi szerződés áttekintéséhez, az elővásárlási jogról való szerződés megkötéséhez, és a lemondó nyilatkozathoz is érdemes profi ingatlanirodák vagy jogászok segítségét kérni.