Manapság az eltartási szerződés és az életjáradék szerződés nem ritka esetei annak, hogy a fiatalabb generáció ingatlanhoz jusson. Fontos viszont, hogy a két fogalom nem ugyanaz, így ne emlegessük őket szinonimaként. Ebben a posztban leírjuk a köztük lévő különbséget, tudnivalókat.
Mi az az eltartási szerződés?
Az eltartási szerződés (ami ugyanaz, mint a tartási szerződés, csak vannak, akik így rövidítik) következménye tulajdonképpen hasonló egy öröklési szerződéshez vagy ajándékozáshoz. A különbség, hogy öröklés/ajándékozás esetén a kedvezményezett rokon, szervezet vagy magánszemély a halálozást követően (vagy az ajándékozási szerződésben teljesültek után) úgy kapja meg az ingatlant, hogy azért dolgoznia, ellenértéket adnia nem kellett.
Az eltartási szerződés legtöbbször azért jön létre, mert az idősebb generáció tagjai egyedül maradnak. Családjuk távol él, esetleg külföldre költözött. Ekkor az egyedül maradt idős ember eltartási szerződést köthet bármilyen magánszeméllyel, vagy esetleg rokonnal.
A szerződés mindkét fél oldaláról kötelezettséggel jár:
- Az eltartó az lesz, aki az idős emberről gondoskodik.
- Az eltartott pedig cserébe meghatározott időtartam (ami a leggyakrabban az eltartott halála) után ingóságaival, ingatlanával fizet az eltartási időszakért az eltartó javára.
Az eltartó feladatai közé tartoznak:
- Lakhatás biztosítása (közüzemi számlák fizetése)
- Házimunka (mosás, takarítás)
- Élelmezés (főzés, étel rendelés)
- Bevásárlás (gyógyszerek, ruházat, kozmetikumok, stb.)
- Ápolás (betegség esetén)
- A halál után pedig a temettetés.
Eltartási szerződés illetéke
A tartási szerződés vagyonszerzésnek minősül. Fontos, hogy a tartási jog a földhivatalban bejegyzésre kerüljön, majd utána a vagyonszerzési illetéket az eltartó megfizesse.
Az illeték mértéke eltartási szerződés esetén 4%.
Eltartási szerződés szülővel
Eltartási szerződést szülővel is lehet kötni – a szakértők szerint azonban felesleges, ilyen esetekben jobban célravezető öröklési szerződés létrehozása.
Az eltartási szerződés hatására ugyanis pont a távol élő jogos örökösök lesznek azok, akik elvesztik az eltartott ingatlanát, hiszen nem ők gondoskodnak róla. Szülő esetében viszont ez a veszély nem áll fenn. Több örökös esetén pedig az örökösök megegyezhetnek abban, hogy egyikük lemond az örökségének bizonyos részéről vagy egészéről az eltartó örökös javára.
Ezt is szükséges szerződésbe foglalni.
“Eltartási szerződést kötnék” – hirdetések
Sok a feladott apróhirdetés az interneten, miszerint valaki eltartási szerződést kötne. Sőt, úgy néz ki jelenleg, hogy a piacon túlkínálat van: többen ajánlják fel ugyanis a segítség nyújtását, mint ahány idős ember igényelné azt.
Fontos, hogy az eltartási szerződést megelőzően ismerjük meg a leendő eltartót, vagy eltartottat. Egy ilyen szerződés akkor tud gyümölcsözően működni, ha a felek között kölcsönös bizalom és megértés jön létre.
Természetesen a szerződésben lehet tisztázni az elvárásokat, de szempont, hogy például az eltartó hogyan viszonyul az eltartotthoz. Valóban szívén viseli majd a sorsát, vagy csak a vagyonra pályázik?
Az is gyakori eset, hogy az eltartók ottlakással szeretnének eltartási szerződést kötni, azaz beköltöznének az eltartásra jogosulthoz. Ez megfelelő bizalmi körülmények esetén egy win-win helyzet mindenki számára: az eltartott nem lesz egyedül, az eltartó pedig már az eltartás alatt lakáshoz jut, amit a szerződés lejárta után meg is szerez.
Életjáradék vs. eltartási szerződés ingatlanért
Mit jelent az, hogy életjáradék lakásért? Miben különbözik a tartási szerződéstől? Kezdjük az életjáradék fogalmával: A vonatkozó jogszabályok szerint az életjáradék fogalma lefedi
- az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény, valamint a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló törvény alapján folyósított életjáradékot,
- biztosítók által járadékbiztosítási szerződés alapján a biztosított részére élete végéig rendszeresen (havonta) fizetett összeget, (amelynek mértéke a befizetési időszak hosszán és a befizetett összegek nagyságán múlik)
- tárgyi vagyon (általában ingatlan) tulajdonosi jogának átruházására irányuló szerződést, melyben a kötelezett fél vállalja hogy a tulajdonjogért cserébe a kedvezményezett részére rendszeres pénzellátást, vagy más, ezt helyettesíthető dolog rendszeres, vagy időszakonként visszatérő szolgáltatást nyújt.
A fő különbség tehát az, hogy a tartási szerződés elsősorban természetben nyújt szolgáltatásokat a felek között: eltartásért, ápolásért cserébe az eltartó ingatlannal fizet. Életjáradéki szerződés esetében viszont az eltartott az életjáradékának teljesítésére köteles.
A felek határozhatnak máshogy is, az életjáradéki szerződés ingatlanért is megköthető.
Eltartási szerződés buktatói: szerencse szerződésnek is hívják
Az eltartási szerződés másik neve szerencse szerződés. Ahhoz viszont, hogy az eltartási szerződés buktatóit kiküszöböljük, résnél kell lenni.
Azért hívják szerencse szerződésnek, mert általában halálig érvényes: annak beállta pedig megtörténhet “túl korán” vagy “túl későn”, a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egyensúlyához képest. Sokszor a mérleg két nyelve nem egyenlíti ki egymást.
- Ha az eltartott túl korán elhalálozik, akkor a maga számára előnytelen szerződést kötött
- Ha viszont sokáig jó egészségnek örvend, akkor az eltartó könnyen az ellenérték többszörösét nyújtotta szolgáltatásként
A szerencsefaktoron túli buktatókat azonban meg lehet előzni.
- Az eltartott a szerződés megkötése után a földhivatalnál az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezheti a tartási jogot, ezáltal nem adhatja el a házat az eltartó kárára a szerződés időszaka alatt
- Ha pedig az eltartó mérte fel rosszul a költségeit, és tönkremegy az eltartási időszak alatt, akkor szerződést szeg. Ilyenkor az eltartott az ingatlanból kaphat kielégítést.
Előfordulhat bizonyos esetekben az is, hogy a két fél összeveszik, a viszony megromlik. Ilyenkor a szerződést a bíró megszüntetheti.
