Az építményadó egy, az önkormányzatok által meghatározott mértékű helyi adó, ami minden építményre vonatkozik. Nem csak a lakásokra, lakóházakra, de a nem lakás céljára szolgáló épületekre és épületrészekre is.
Mi az építményadó?
Az építményadó fizetése kötelezettség minden
- lakás, lakóház,
- télikert,
- iroda
- üdülőház,
- garázs, műhely,
- üzlet,
- reklámhordozó
esetében.
Továbbra is fizetni kell az építményadót, ha egy épület- vagy épületrész már engedélyt kapott, de később annak funkcióját megváltoztatták.
Az építményadót minden évben két részletben kell megfizetni, az első részletét március 15-ig, a másodikat pedig szeptember 15-ig bezárólag, függetlenül attól, hogy ha időközben az ingatlan tulajdonosa megváltozott. Az eladónak tehát észben kell tartania, hogy egy júniusban eladott ház után még szeptemberben is befizesse az adót, különben adótartozása keletkezik.
Kivéve, ha az építményadó megfizetéséről az ingatlan adásvételi szerződésben külön rendelkeztek a felek úgy, hogy a helyi adó fizetését a vevő átvállalja.
Az építmény lebontása után az adófizetési kötelezettség megszűnik: ha egy épületet februárban lebontanak, akkor adott félévben (március 15-éig) még szükséges rá építményadót befizetni, második félévben (szeptember 15-éig) viszont már nem.
Kinek kell fizetni építményadót?
Az építményadót legtöbb esetben az fizeti, aki az év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén pedig a tulajdonosok a tulajdoni hányaduk alapján, együttesen fizetik meg a kiszabott adó összegét.
Az adófizetési kötelezettség független attól, hogy az adott ingatlant éppen használják-e. Tehát akkor is be kell fizetni a helyi adót a tulajdonosnak, ha egyébként a tulajdonában álló épületet évek óta nem vette igénybe.
Haszonélvezeti jog fennállása esetén annak kell az építményadót fizetnie, akire az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog vonatkozik. Röviden: ilyenkor nem a tulajdonosnak kell befizetnie az építményadót.
Építményadó mentesség esetei
Nem tartozik azonban az adófizetés tárgya alá:
- a szükséglakás,
- a padlás és a tetőtér, abban az esetben, amíg ezek csak tárolásra alkalmasak,
- a radioaktív hulladék elhelyezésére, és a kiégett nukleáris üzemanyag tárolására szolgáló építmény,
- állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az ilyen tevékenységekhez kapcsolható tároló építmény (istálló, üvegház vagy fóliasátor, terménytároló, magtár, stb.),
- háziorvos rendelőjének használt helyiség,
- szociális alapon kiutalt lakás.
Vannak egyéb különleges esetei is az építményadó mentességének: ha például az építmény nem lakás, hanem műterem, akkor a műterem tulajdonosa is adómentességet élvez abban az esetben, ha művészeti tevékenysége saját- vagy hozzátartozójának megélhetését szolgálja, vagy az Oktatási és Kulturális Bizottság a művészetét kulturális szempontból kiemelkedőnek minősíti.
Ha nem az adófizetés tárgyát, hanem a tulajdonos személyét vizsgáljuk, akkor pedig mentességet élvez:
- az a 65 év feletti, aki kérte az építményadó felfüggesztését
- a nem egyedül élő megváltozott munkaképességű.
Abban az esetben, ha valamilyen oknál fogva az adófizetési kötelezettség felfüggesztése megszüntetésre kerül, akkor utólag a jegybanki kamattal terhelten szabják ki a megfizetendő/pótlandó adó mértékét.
Helyi építményadó mértéke
Mivel az építményadó helyi adó, ezért azt a helyi önkormányzat, vagy polgármesteri hivatal állítja ki. Az építményadó mértéke emiatt városról-városra változó lehet: nagyobb összeget fizethetünk, ha tulajdonunk egy megyei jogú városban található, mintha egy faluban.
Az adó mértéke függhet attól, hogy
- hány négyzetméter az adott építmény hasznos alapterülete,
- vagy mennyi az építmény értéke?
Az önkormányzatok általában a négyzetméterek utáni adófizetést veszik alapul. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben a 16. § a) törvény értelmében az építményadó értéke legfeljebb 1100 Ft lehet, viszont ezt 2011-től korrigálni kell a fogyasztói árindex-szel is és az adja a maximumot, ami 2023-as évre 2190,9 Ft/m2. A másik számítási módszer szerint az építmény korrigált forgalmi értékéket kell figyelembe venni és a korrigált forgalmi érték maximum 3,6%-a határozható meg építményadóként.
Reklámhordozó esetén a helyi építményadó mértéke 12000 Ft/négyzetméter.
Kedvezményes építményadó
Az igénybevehető kedvezmények alakulása:
- magánszemélyek számára 5%
- társasházi közösségek számára 75%
- nyugdíjasok számára 90%, az életjáradék adásra kötelezett tulajdonban álló lakás után
- családok számára eltartott gyermekek száma alapján változó mértékű kedvezmény vehető igénybe
Építményadó bevallás
Az építményadó bevallása ma már történhet elektronikus ügyintézés útján is. Minden önkormányzat a saját honlapján teszi közzé az építményadó mértékét.
Vegyünk egy példát: Dunakeszin például
- lakás céljára szolgáló épület után 240 Ft/m2
- kereskedelmi- és szolgáltatói tevékenységet folytató építmény esetén 800 Ft/m2
- a fentiekbe nem sorolható építmények esetében (pl. Garázs, műhely) 600 Ft/m2
A bejelentéshez szükséges kitöltési útmutató és űrlap szintén elérhető az önkormányzatok webhelyein.
