A haszonélvezeti jog erősebb mint a tulajdonjog? Bár a haszonélvezőt sok jog megilleti, a haszonélvezeti jog nem örökölhető és nem átruházható.
Nagyon kevesen tudják, hogy mit jelent a gyakorlatban a haszonélvezeti jog és mire kell odafigyelni, hogy az érvényes legyen. Gyakori kérdések, amiket cikkünkben megválaszolunk:
- Mik a jogok? Mik a kötelezettségek?
- Mennyi a haszonélvezeti jog ellenértéke?
- Sikeres lehet-e a haszonélvezettel terhelt ingatlan eladása?
- Meddig tart a haszonélvezeti jog?
- Haszonélvezeti jog átruházása és öröklése – lehetséges?
Ingatlan haszonélvezeti jog létrejötte
A haszonélvezeti jog nem csak ingatlanra, de ingóságra is bejegyezhető, viszont azok atipikusnak mondható esetek. A haszonélvezeti jog erőssége pont abban rejlik, hogy egy hosszan tartó, kalkulálható, megbízható joggal ruházza fel a haszonélvezőt, a tulajdonjog megtartása mellett.
Éppen ezért sokkal gyakoribb, hogy a haszonélvezeti jog ingatlanon, termőföldeken jön létre. Legtöbbször akkor jegyzik be, amikor a szülők gyermekeik részére lakást vagy házat vásárolnak, majd saját magukra haszonélvezeti jogot tartanak fenn.
A haszonélvezeti jog szerződés vagy jogszabály által is létrejöhet: utóbbi kategóriába tartozik például az özvegyi haszonélvezeti jog. A szerződéskötés után a haszonélvezeti jogot kötelességünk bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba.
A tulajdonos több haszonélvezőt is kijelölhet, ebben az esetben a közös tulajdon intézménye lép érvénybe, azaz a kijelölt arányoknak megfelelően hasznosíthatják/adhatják bérbe az ingatlant.
A haszonélvezeti jog bejegyzése
A bejegyzés a területi földhivatalban történik meg, lásd: földhivatali címlista.
A haszonélvezeti jog bejegyzése után válik csak teljes értékűvé, addig ugyanis bizonyos esetekben elveszíthető. Ha a tulajdonos a lakóingatlant árulja és abban haszonélvezeti joggal egy harmadik személy lakik, de a bejegyzés nem történt meg, akkor sikeres értékesítés esetén a haszonélvező a jogait elveszíti. Ez azért történik, mert az ingatlant megvásárló a jogról az ingatlan-nyilvántartásból való hiánya miatt nem tudott, ezért az vele szemben nem érvényesíthető.
A haszonélvezeti jogot akkor is be kell jegyeztetni, ha az jogszabályon keresztül, özveggyé váláskor, automatikusan jön létre. Ekkor nem történik szerződéskötés, de a földhivatalba ekkor is kötelességünk elmenni, különben szintén érvénytelenné válhat a jog.
A haszonélvezeti jog egy olyan biztosíték özvegyek számára, amit kulcsfontosságú szem előtt tartani: ezzel a joggal ugyanis elkerülhető az, hogy a sokszor magányos, nehezebb sorsú idős emberek lakhelyüket bármilyen módon is elveszítsék.
A haszonélvezet nem csak az ingatlan egészére, hanem egy meghatározott tulajdoni hányadra is kiterjedhet. Ez akkor hasznos, ha például egy kétlakásos társasház esetén a tulajdonos nem szeretné a teljes ingatlant a haszonélvező hasznára kínálni, ehelyett a tulajdoni hányad felére bejegyzett haszonélvezeti joggal elérheti, hogy az illető csak az egyik lakáson gyakorolhassa a jogait.
Mik a haszonélvező jogai a tulajdonossal szemben?
A Ptk-ból idézünk: “haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. “
Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a haszonélvező teljes körűen, életvitelszerűen használhatja az adott ingatlant, de nem csak lakhat az adott ingatlanban, hanem azt bérbe is adhatja, vagy gazdasági rendeltetésének megfelelően üzleti célok megvalósítására használhatja egészen addig, amíg a haszonélvezeti joga él. Amennyiben a haszonélvező él a használat és hasznosítás jogával, a tulajdonos ezen jogait nem gyakorolhatja, még akkor sem, ha a haszonélvező a jogok gyakorlásával ideiglenesen felhagy. Például a tulajdonos saját ingatlanába is csak a haszonélvező engedélyével léphet be, igaz, a haszonélvezőnek biztosítani kell a tulajdonos számára az ellenőrzés jogát.
Sokan a fentiek miatt azt hiszik, hogy a haszonélvezeti jog erősebb mint a tulajdonjog, ez azonban nincs teljesen így. A haszonélvezet egy nagyon erős jog és bizonyos mértékig korlátozza a tulajdonos lehetőségeit az ingatlannal kapcsolatban, azonban,nem mondható erősebbnek, mint a tulajdonjog, alább kifejtjük, hogy miért.
A Ptk. szerint a tulajdonjog ötféle jogot foglal magában, szintén idézet: “A tulajdonost megilleti különösen a birtoklás, a használat, a hasznosítás, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga.”
Haszonélvezeti jog bejegyzésével a tulajdonos ebből az ötből négy jogot enged át a haszonélvezőnek: a birtoklás, a használat, a hasznosítás és a hasznok szedésének jogát. A rendelkezés jogával továbbra is élhet, ami azt jelenti, hogy szabadon eladhatja, elajándékozhatja vagy hitellel megterhelheti az ingatlant a haszonélvező beleegyezése nélkül. Ezt a haszonélvező semmilyen formában nem teheti meg a tulajdonos beleegyezése nélkül.
A tulajdonosnak továbbá a fenti tevékenységekre vonatkozóan előjoga van, tehát például a haszonélvező csak akkor adhatja ki harmadik személynek a lakást, ha a tulajdonos erre nem tart igényt.
A használat során a haszonélvezőnek viselnie kell a használatból fakadó költségeket, úgy mint a rezsiköltségek vagy az általa okozott károk kijavítása, valamint gondoskodnia kell az ingatlan állagának megóvásáról is. Ha a haszonélvező, vagy egy harmadik személy, aki a haszonélvező által használati jogot kapott az ingatlant nem rendeltetésszerűen használja, rongálja, állagát, értékét csökkenti, úgy a tulajdonos anyagi biztosítékot követelhet a haszonélvezőtől a károk megtérítésére. Amennyiben a haszonélvező ezt nem hajlandó megtéríteni, a bíróság a tulajdonos kérésére felfüggesztheti a haszonélvezet gyakorlásának a jogát.
A haszonélvező a haszonélvezeti jog tárgyának gazdasági rendeltetését nem változtathatja meg.
A haszonélvezeti jog nem örökölhető vagy átruházható
A tulajdonos jogait erősíti még, hogy a haszonélvezeti jogot a haszonélvező át nem ruházhatja és nem is örökölhető. Abban az esetben, ha a haszonélvező személyét cserélni szeretnénk, ez lemondással és újbóli szerződéssel valósítható meg. A haszonélvezeti jog általában bizalmi kapcsolaton alapszik a tulajdonos és a haszonélvező között, ezért a szerződési felek nem szoktak változtatni.
A holtig tartó haszonélvezeti jog – nevében is benne van – holtig tart. Ennek megfelelően a haszonélvező nem rendelkezhet öröklésről vagy átruházásról, cserébe viszont a tulajdonos sem bonthatja fel egyoldalúan a szerződést.
A haszonélvezeti jog típusai
Fontos tudni, hogy a haszonélvezet ingyenes, vagyis a haszonélvező a jogának gyakorlásáért nem köteles a tulajdonosnak ellenszolgáltatást teljesíteni.
A haszonélvezeti jog megalkotása történhet természetes személyekkel vagy cégekkel/jogi személyekkel is.
Természetes személy esetén a jog határozott időre szól, de nem feltétlenül konkrét időhatározóval köthető ki, azaz legfeljebb a haszonélvező haláláig állhat fenn. Ilyen esetben a haláleset időpontja jelzi a határozott idő végét.
Jogi személy esetén határozott időre, de legfeljebb 50 évre szól a haszonélvezeti jog. A szerződést ezután meg kell újítani.
A haszonélvezeti jog megszűnése
A haszonélvezeti jog lemondása csak a haszonélvező fél részéről lehetséges, lemondási nyilatkozaton keresztül.
Ezen felül viszont automatikusan is megszűnhet a jog az alábbi esetekben:
- A haszonélvező halálával
- A haszonélvező és a tulajdonos egyezésével
- A határozott időtartam lejáratával
- A dolog elpusztulásával
Lehetséges-e a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan eladása?
hogy fentebb már kifejtettük, a haszonélvezeti joggal a rendelkezés joga nem száll át a tulajdonosról a haszonélvezőre, ennél fogva tehát a tulajdonos bármikor átruházhatja az ingatlanát a haszonélvezeti joggal együtt.. Ez azt jelenti, hogy a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan megvásárlása esetén is az új tulajdonosnak addig kell várnia a beköltözéssel, míg a haszonélvező a jogáról le nem mond, vagy annak határozott idejű időtartama le nem jár.
A haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan piaci értéke viszont ennek megfelelően alacsonyabb, a haszonélvezeti jog ellenértékével csökkentett.
A haszonélvezeti jog ellenértéke
A haszonélvezeti jognak jogszabályban meghatározott ellenértéke van, épp ezért egy haszonélvezettel terhelt ingatlan ára jelentősen alacsonyabb a piaci árhoz képest.
Ez alapján a haszonélvező akár ellenérték fejében “kivásárolható”, ha ő is beleegyezik. A haszonélvezeti jog kiszámításának alapja az, hogy a haszonélvező előreláthatólag mennyi ideig veszi még igénybe az ingatlant.
Számolás:
Vagyoni jog egyévi értéke = vagyoni jog egyhuszad része
Életkor alapján, határozatlan idejű (holtig tartó) haszonélvezeti jog ellenértéke a következő:
- 65+ életév felett az egyévi érték négyszerese
- 51-65 életév között az egyévi érték hatszorosa
- 25-50 életév között az egyévi érték nyolcszorosa
- 25 év alatt pedig a tízszerese az ingatlan egyévi értékének.
Példa: egy 25 millió forint értékű ingatlan egyévi értéke 25.000.000/20=1.250.000
Ha a haszonélvezője például 36 éves, azaz a 25-50 év közötti sávban van, akkor az ellenérték az egyévi érték nyolcszorosa, azaz 1.250.000×8= 10.000.000
Az ingatlan így tízmillió forintot veszít az értékéből.
Összefoglalás
A fentiek alapján láthatjuk, hogy bár a haszonélvezeti jog nem ad teljes körű rendelkezést az ingatlan felett, a jogával élve jócskán megkeserítheti egy tulajdonos életét. Épp ezért tulajdonosként jól gondoljuk meg, kinek adunk haszonélvezeti jogot, vevőként pedig jól járjuk körül, ha haszonélvezettel terhelt ingatlant akarunk vásárolni. Utóbbi esetben vételi ajánlat tétele előtt mindig kérjünk friss tulajdoni lapot a terhek ellenőrzésére, ha pedig bővebb információra vagyunk kíváncsiak, forduljunk ügyvédhez!
