4,4 millió magyar lakás és 1,5 millió olyan társasház van, amelynek feladatait közös képviselő látja el. Költözés esetén hajlamosak lehetünk nem fektetni elég hangsúlyt a közös képviselő ellenőrzésére, azonban ez igen fontos kérdés, hiszen alapvetően ő felel a társasház karban- és rendbentartásáért. Mit érdemes tudni a közös képviseleti tisztségről 2021-ben? Ezt járjuk most körbe.
Ki a közös képviselő?
A közös képviselői és társasházkezelői tevékenységet a 2003-ban született Társasházi törvény (2003. évi CXXXIII. törvény) szabályozza. Eszerint a közös képviselő, vagy az intézőbizottság elnöke a társasház jogi képviselője, ellátja a közösség ügyintézését, valamint felelős a társasház pénzügyeiért és a számviteli szabályok betartásáért. Az intézőbizottság elnökének jogköre megegyezik a közös képviselőével, és rajta kívül minimum 2 tulajdonosnak kell lennie a testületben.
Ki lehet közös képviselő?
A közös képviselő megválasztása közgyűlés által történik. Közös képviselőnek alapvetően bármelyik tulajdonostárs, vagy bármilyen, üzletszerűen társasházkezelői, illetve ingatlankezelői jogosultsággal rendelkező cég megválasztható, ehhez pedig elegendő egyszerű többség, vagyis a jelenlévők 50%-a plusz egy szavazat. A törvényben meghatározott kivételek szerint azonban nem szavazható meg az:
a) aki büntetett előéletű,
b) aki ilyen tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
c) az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetőleg amely ilyen tevékenységével összefüggően keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget,
d) üzletszerűen végzett társasház-kezelői, ingatlankezelői tevékenység esetén az, aki nem rendelkezik az e törvényben meghatározott szakképesítéssel és nem tesz eleget az e törvény szerinti nyilvántartásba vételre vonatkozó bejelentési kötelezettségének.
A közgyűlés bármikor, szintén egyszerű többséggel felmentheti a közös képviselőt. A felmentett közös képviselőnek utódja megválasztásáig, de legfeljebb 90 napig ügyvivőként kell ellátnia feladatát, valamint utódja megválasztásától számított 30 napon belül át kell adnia a társasházra vonatkozó összes iratot.
A közös képviselő feladatai
A közös képviselő feladatainak rögzítését a törvény előírása szerint az adott társasház Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) kell, hogy tartalmazza. A hat, vagy kevesebb lakásból álló társasházi közösségeknek azonban ez nem kötelező, ők dönthetnek úgy, hogy a Társasházi törvényben leírtakat alkalmazzák.
A közös képviselő feladatai, a közös képviselő felelőssége a törvény szerint:
- a közgyűlés határozatait előkészíteni és végrehajtani, gondoskodva arról, hogy azok megfeleljenek a jogszabályok, az alapító okirat és a szervezeti-működési szabályzat rendelkezéseinek,
- minden szükséges intézkedést megtenni az épület fenntartásának biztosítása érdekében,
- a társasházat jogi ügyekben képviselni, a hatóságokkal és a helyi jegyzővel együttműködni,
- közölni és beszedni a tulajdonostársakat terhelő közös költséget, az egyéb fizetendő kötelezettségeket, valamint behajtani a tartozásokat,
- a rezsicsökkentések végrehajtásához kapcsolódóan tájékoztatni a tulajdonostársakat,
- a közgyűlés határozatairól és a határozatok végrehajtásáról nyilvántartást vezetni,
- a számviteli szabályok szerint évenként költségvetési elszámolást készíteni.
A közös képviselő díjazása
A közös képviselőknek nincs törvényileg meghatározott díjazása, ezt mindig az adott ház közgyűlése dönti el és a közös költség tartalmazza. Általában albetétenként (lakásonként) adják meg a közös képviselőnek fizetett összeget, Magyarországon az átlagos ár 2 000 Ft / lakás.
A közös képviselő végzettsége
Amennyiben egy tulajdonostárs magánszemély látja el a közös képviseleti feladatokat, a Társasházi törvény alapján nem kell meghatározott szakképesítéssel rendelkeznie. Amennyiben azonban egy gazdasági szervezet látja el a feladatokat üzletszerű tevékenység keretén belül, akkor az OKJ 52: Társasházkezelő és az OKJ 54: Ingatlankezelő képesítések kötelezőek. A törvény lehetővé teszi, hogy közös képviselőként tevékenykedő magánszemély társasházkezelői feladatokat is ellásson, ha a fenti képesítésekkel rendelkezik.
2020/21-es változások
A Társasházi törvény 2003-as megszületése óta nem sokat változott, így aktualizálása időszerű volt. 2020-ban és 2021-ben is érkezett egy olyan törvénymódosítás, amely szigorította a közös képviselőkre vonatkozó szabályokat és felelősségeket.
- 2020. január 1-től minden közös képviselő köteles regisztráltatnia magát az ingatlan-nyilvántartási hatóságnál és felvezettetni az adatait az ingatlan törzslapjára. Ennek célja az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszer létrehozása, ahol minden tulajdonos ingyenesen lekérdezheti a társasházában működő közös képviselő/társasházkezelő/ingatlankezelő adatait.
- 2021. január 1-től kezdve a közös képviselő a saját vagyonával felel a hibáiért, az esetleges jogsértések mértékétől függően 100 ezer Ft-tól 5 millió Ft-ig büntethetők.
