Kizárólagos használati jog jelentése

2022. December 15.

Kizárólagos használati jog jelentése társasházak esetében

A kizárólagos használati jog jelentése azok számára fontos, akik társasházban, vagy ikerházban élnek – tehát bármilyen olyan lakóépületben, ahol a lakóközösség közös tulajdonként osztozik bizonyos területeken.

Mi az a közös tulajdon?

Ahhoz, hogy megértsük a használati jog fogalmát, először a közös tulajdon jelentésével kell kezdenünk: közös tulajdon az, ami nincs külön tulajdonban, azaz nem szerepel egyik lakó tulajdoni lapján sem. Külön tulajdon általában a lakás, az iroda, vagy a lakóház aljában létesített bolt – míg közös tulajdon a lépcsőház, a kert, vagy a tetőtér. 

A közös tulajdon használata

Ikerházak vagy kis lakásszámú (nem albetétesített) társasházak esetén általában a közös tulajdon használata szóbeli megállapodáson nyugszik, jelenleg ugyanis nem jellemző az, hogy bizonyos közös tulajdonra (mint a tárolók, garázsok, kocsibeállók) kizárólagos használati jogot élvezzen valaki.

De mégis van olyan közös tulajdon, amit valaki úgy használ, mintha külön, a saját tulajdonában lenne. Az adott kocsibeállót lezárja, elkeríti, vagy táblával jelzi, hogy az az övé. Vagy a tárolót lelakatolja. 

Mindezt általában úgy teszi, hogy annak nincs jogalapja, csak a megszokás miatt, vagy ingatlan vásárlása esetén az előző tulajdonostól kapott információ alapján az adott közös tulajdont a sajátjának tekinti.

Ha pedig valaki – joggal – elfoglalná a kocsibeállóban a helyét, akkor az felháborodáshoz vezetne: valószínűleg ugyancsak jogosan. Az ilyen konfliktusok és feszültségek elkerülésének érdekében jött létre a kizárólagos használati jog.

Mi az a kizárólagos használati jog a társasházakban?

Fontos tisztáznunk először is, hogy a használat joga és a használati jog nem ugyanaz. A használat joga mások tulajdonában lévő ingóság vagy ingatlan használatának jogát jelenti, gyakorlatilag a haszonélvezeti joggal egyenlő. 

A használati jog viszont a saját (és ezáltal a közös) tulajdonban lévő dolgokra terjed ki, emiatt főleg a társasházakra jellemző ennek bejegyzése. 

Kizárólagos használati jog bejegyzése

A kizárólagos használati jog nem bejegyezhető, nem tüntethető fel a tulajdoni lapon, ezáltal ingatlanvásárlás esetén nem tudható meg, hogy milyen kizárólagos használati jog tartozik a vásárolt ingatlanhoz. 

Ennek ellenére a gyakorlat azt mutatja, hogy vannak olyan tulajdoni lapok, amiken szerepel a használati jog – ennek viszont, ha egy ügy esetleg bíróság elé kerülne, nem sok jelentősége van, hiszen a kizárólagos használati jog a tulajdoni lapon törvénytelenül szerepel.

Akkor mi a teendő?

A társasházi alapító okiratban, vagy az SZMSZ-ben találhatóak azon a rendelkezések, melyek az önálló helyrajzi számmal nem rendelkező területekre vonatkoznak (tehát a kertre, kocsibeállóra, stb.) Ezekben az okiratokban, a többi tulajdonostárs beleegyezésével lehet kizárólag használati jogot rögzíteni.

Gyakorlati példák:

  • Az udvar egy részére kizárólagos használati jogot rögzítenek a legalsó szinten lakók javára.
  • Egy kocsibeállóra okiratban rögzített kizárólagos használati jog után már felfestheti a használati jogot élvező a rendszámát, vagy a lakás számát.
  • A padlás használatához használati jog kerül kikötésre.

Ha nem albetétesítenek egy adott társasházat (jellemzően ikerházak, vagy kis, 5-10 lakásos társasházak), akkor nem kötelező alapító okiratot és SZMSZ-t készíteni, ezért állhat fenn az első bekezdésben részletezett probléma. Albetétesítés esetén, a nagyobb lakásszámú társasházaknál azonban ezek az okiratok jellemzően megvannak, így részletes rendelkezést találhatunk a társasházhoz tartozó valamennyi közös terület használatára. 

Osztatlan közös tulajdon kizárólagos használati jogának megszüntetése

A kizárólagos használati jog szinte bármikor megszüntethető, a legjobb opció viszont az, hogyha valamilyen értéket tulajdonítanak ennek a jognak. 

Ez két szempontból is pozitív kimenetet okozhat:

  • Ingatlanvásárlás esetén biztosítékot ad a vevőnek (ha nincs okiratban rögzített kizárólagos használati jog, de ő azt megvásárolta, akkor kártérítést követelhet az eladótól)
  • A tulajdonostársak megvehetik egymástól a használati jogot.

Összefoglalás: a kizárólagos használati jog jelentése

A közös tulajdonban lévő területek használata legtöbbször szóbeli megállapodáson, beleegyezésen alapszik. Ez azonban gyorsan változhat akkor, ha új tulajdonostársak jelennek meg a lakóközösségben, esetleg egy befektető több ingatlant is felvásárol.

A kizárólagos használati jog a régi panelházakban nem elterjedt, leginkább az új építésű apartmanok új tulajdonosai esetén figyelnek oda rá: azaz egy teljesen új lakóközösség létrejöttekor már a társasházi alapító okiratban szerepel a kizárólagos használati jog.

Ez abban segíthet, hogy az adott közös tulajdonban lévő területet tényleg sajátunkként használhassuk.

Fontos, hogy a használati jog és a használat joga (korlátozott haszonélvezeti jog) nem ugyanazt jelentik. 

Ajánló