Az ingatlan öröklés, illetve az örökölt ingatlan eladása egy bonyolult folyamat, számtalan jogi, adó- és ingatlanügyi kérdéssel fűszerezve, így mindenképpen érdemes körültekintően eljárni a folyamat során, hiszen milliókat bukhatunk, vagy takaríthatunk meg a felkészültségünkkel.
Az alábbi cikkünket inkább általános összefoglalónak, mintsem konkrét tanácsadásnak szánjuk. Igyekszünk megmutatni, mire érdemes figyelni, azonban a részletek nagyon szerteágazóak lehetnek, így konkrét ügy esetén erősen javasoljuk, hogy kérjék ingatlanjogász, illetve adótanácsadó segítségét!
Meddig forgalomképtelen, és mikor adható el az örökölt ingatlan?
Főszabály szerint, az ingatlan tulajdonjogával csak a tulajdonos rendelkezhet, vagyis az a személy, aki az ingatlan tulajdoni lapján tulajdonosként fel van tüntetve. Ebből következően, ha ez a személy elhalálozik, az ingatlannak ideiglenesen nem lesz tulajdonosa, vagyis forgalomképtelenné válik egészen addig, amíg az örököse megszerzi a tulajdonjogot, és bejegyzésre nem kerül a tulajdoni lapra.
Örökösként ezután tudunk csak az ingatlannal bármit is kezdeni.
Az ingatlan új tulajdoni viszonyait a hagyatéki eljárás során rendezik. Ennek során a területileg illetékes közjegyző leltárba veszi a hátrahagyott vagyont, begyűjti a szükséges iratokat és adatokat (pl. Végrendelet, Adó- és értékbizonyítvány [lásd később], stb) és tárgyalásra hívja az örökös feleket.
A tárgyalás célja, hogy a felek konszenzusra jussanak a hagyaték tulajdoni megosztását illetően, amelyre célszerű is törekedni, hiszen így jelentősen egyszerűbb és gyorsabb a folyamat. Ha a felek mégsem tudnak megegyezni közjegyző előtt, az ügyet peres eljárás során lehet rendezni, amely egyrészt költséges, másrészt pedig akár évekig elhúzódhat, ami alatt a hagyaték gyakorlatilag hozzáférhetetlenné válik.
Amennyiben a hagyatéki eljárás sikerrel zárul, a közjegyző kiadja a hagyatékátadó végzést, amellyel a Földhivatalban bejegyeztethető az örökösök tulajdonjoga.
A hagyatéki eljárás még a felek egyetértése esetén sem rövid folyamat: a hagyatéki végzés megérkezéséig 4-6 hónappal kell számolnunk, amelyhez még hozzáadódik az 1-2 hónapig tartó földhivatali ügyintézés is.
Ingatlan öröklés – fontos fogalmak
Ha örökléssel szerzett ingatlan eladásában gondolkodunk, érdemes tisztában lenni néhány jogi és adóügyi fogalommal.
- Adó- és értékbizonyítvány: a hagyatéki eljárás egyik fő célja, hogy a öröklendő vagyont számszerűsítse és pénzügyi értékét meghatározza. Erre szolgál az ún. Adó- és értékbizonyítvány, amit a területileg illetékes jegyző állít ki és tartalmazza az Nemzeti Adó és Vámhivatal számítása alapján meghatározott piaci értéket.
- Öröklési illeték (más néven hagyatéki illeték, vagy örökösödési adó): ahogy ingatlanvásárlás során, úgy öröklés után is kell az államnak illetéket fizetni, melynek mértéke ingatlan esetén 9%. Figyelem, ez nem egyenlő azzal a jövedelemadóval, amit az örökölt ingatlan 5 éven belüli eladása után kell fizetnünk. Igénybevehető illetékkedvezményekről az utolsó bekezdésben írunk.
- Személyi jövedelemadó (SZJA): függetlenül attól, hogy milyen módon szereztünk egy ingatlant, általános szabály, hogy 5 éven belüli nyereséges továbbértékesítés esetén jövedelemadó fizetésére vagyunk kötelezettek.
- Végrendelet: magánszemély által készített egyoldalú jognyilatkozat, amelyben rendelkezik arról, hogy a halála után kik váljanak vagyona tulajdonosává.
Örökölt ingatlan eladása utáni adózás
Az örökölt ingatlanunk eladása többféle költségvonzattal jár, így érdemes okosan terveznünk a folyamatot, mert milliókat spórolhatunk vagy bukhatunk vele.
Ahogy a fentebb írtuk, a folyamat a hagyatéki eljárással kezdődik. Ennek során kerül megállapításra az ingatlan értéke, amelyet alapesetben az Adóhivatal végez el, de ha ezzel nem értünk egyet, lehetőségünk van értékbecslő által készített értékbecsléssel felülvizsgáltatni azt.
Ez az összeg kerül bele az Adó- és értékbizonyítványba, amely aztán az öröklési illeték és eladás után fizetendő adó mértékét meghatározza.
Elsőként tehát (a közjegyzői és esetleges értékbecslői díj mellett) az öröklési illetéket kell megfizetnünk, ez ingatlan esetében 9%, alapja pedig az Adó- és értékbizonyítványban meghatározott összeg.
A törvény az utóbbi években sokat lazult, így ma már egyenes ági rokonok (pl. szülő-gyermek), illetve házastársak közötti öröklés esetén nem kell illetéket fizetnünk. Amennyiben több örökös is van (és a végrendelet másképp nem rendelkezik), a tulajdonjog, és ezzel együtt a fizetendő illeték is egyenlő arányban oszlik meg az örökösök között.
Örökölt ingatlan eladás 5 éven belül
A hatályos jogszabályok szerint egy ingatlan a szerzés évétől kezdve 5 évig adóköteles, amennyiben az eladása során nyereség keletkezik, így ha eladásban gondolkodunk, ez lesz a második költségünk.
Itt jön képbe újra a korábban tárgyalt Adó- és értékbizonyítvány, mivel az abban szereplő összeg lesz az adóalap. Ha ennél drágábban adjuk el a lakást, akkor a jogszabály alapján az eltelt idővel arányosított adóalap és a szerzett összeg különbözete után kell megfizetnünk a 15%-os SZJA-t.
Az adóalap a következőképpen aránylik az eltelt idővel:
- A megszerzés évében 100%
- A második évben 90%
- A harmadik évben 60%
- A negyedik évben 30%
- Az ötödik évben 0%
Fontos azonban, hogy az adóalap csökkenthető az ingatlan megszerzésére fordított összeg, kiadás (pl. Közjegyző díja), illetve értéknövelő beruházások költségként történő elszámolásával.
Példaként tegyük fel, hogy 20 millió forintra értékelt lakást örököltünk 2020-ban, amelynek megszerzésére 100 ezer Ft közjegyzői díjat költöttünk, illetve 1 millió forint értékben felújítást végeztünk.
Ha a lakást 2021-ben értékesítjük 30 millió forintért, a fenti jogszabály értelmében 1 201 500 Ft-nyi adót kell befizetnünk (20 millió Ft + 1,1 millió forint költség, levonva a 30 millió forintból, majd az eredmény 90%-ának a 15%-át véve). Ha azonban 2022-ben értékesítjük, a fizetendő adó 801 000 Ft-ra csökken.
Örökölt ingatlan eladás 5 év elteltével
A fenti példából láthatjuk, hogy szignifikáns összegeket lehet spórolni, ha türelmesek vagyunk az eladással, a jó hír pedig az, hogy a szerzés évétől számított 5. évtől az értékesítés már jövedelemadó-mentes.
A kép azonban úgy teljes, ha figyelembe vesszük a piaci változásokat is: a fenti példánál maradva spórolhatunk 1,2 millió forintot, ha várunk 5 évet az eladással, azonban ha az ingatlanárak épp csökkenő tendenciát mutatnak, lehet, hogy 5 év múlva már csak 25 millió forintot kapunk a lakásunkért, amivel összességében 3,8 millió forintot bukunk.
Ilyen helyzetben mindig érdemes kikérni ingatlanszakértő tanácsát, aki aktuális információkkal tud szolgálni az adott piaci helyzetben, így megfelelő adatokra alapozva hozhatjuk meg a döntésünket.
Ha most örököltél lakást, amit szeretnél eladni, mindenképpen olvasd el az ingatlanárak alakulásáról szóló cikkünket is!
Mit tegyek, ha nem tudok 5 évet várni az eladással, de nem akarok adózni sem az ingatlan után?
Érdemes megemlítenünk még egy lehetőséget, amellyel csökkenthetjük, vagy akár el is kerülhetjük az adófizetést egy ingatlan eladása után.
Ha a hagyatéki eljárás már lezajlott és legalább széljegyen szereplünk, mint új tulajdonosok, lehetőségünk van előszerződést kötni a vevővel, amely tulajdonképpen egy ígéret egy későbbi időpontban történő adásvételre.
Ennek értelmében, ha a vevőnk kellően rugalmas, megállapodhatunk vele abban, hogy későbbi, adózás szempontjából megfelelőbb időpontban aláírjuk a tényleges adásvételi szerződés. Előszerződés kötésekor még nem vonatkozik ránk az SZJA-fizetési kötelezettség, és így az ingatlan árát effektíve rögzíteni tudjuk, hogy ne legyünk kitéve a későbbi árcsökkenésnek.
Ha nem túl távoli az adásvételi szerződés aláírásának dátuma, érdemes lehet az előszerződést foglalóval vagy előleggel is megerősíteni, akár ügyvédi letétbe helyeztetni.
