A vételi szándéknyilatkozat megítélése eléggé megosztó: az ügyvédi irodák azt tanácsolják, hogy távolról kerüljük el, ha az ingatlanos ilyet nyújt felénk, míg az ingatlanirodák nagyobb hatékonyságot, biztosabb üzletet ígérnek egy ilyen szerződés aláírásával.
Mi a jó megoldás? Kinek van igaza? A válasz a körülményektől függ: a döntést viszont sokan anélkül hozzák meg, hogy megfelelően tájékozódtak volna, vagy kellő megértéssel, jogi szakember segítsége nélkül olvasták volna el a vételi szándéknyilatkozatot.
Vételi ajánlat és szándéknyilatkozat fogalma
A vételi szándéknyilatkozat egy előszerződés, ami a vételi szándékot jelzi egy aláírt dokumentum formájában. A vételi szándéknyilatkozatot tekinthetjük a vételi ajánlat szinonimájának. A Ptk úgy ír a vételi ajánlatról, hogy
“aki szerződés megkötésére a vételi szándéknyilatkozattal ajánlatot tesz, azt az ajánlata az ajánlatnak megfelelő tartalommal köti, ajánlati kötöttsége keletkezik. A vételi szándéknyilatkozat elfogadásával az ajánlattevő és az ajánlat elfogadója között létrejön az adásvételi szerződés.”
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vételi ajánlat komolyságát e nyilatkozatban, előszerződés formájában kifejezzük, ha pedig azt az eladó elfogadja, akkor egyből tényleges ajánlati kötöttség jön létre – azaz tulajdonképpen megtörténik a megállapodás az ingatlan átadására.
Az előleggel és a fogalóval ellentétben a vételi szándéknyilatkozatban meghatározott letéti összeget az ajánlattevő az ingatlanközvetítőnek adja át, ezzel fejezve ki vételi szándékának komolyságát. Az itt meghatározott összeget egyes források “bánatpénz”-nek is nevezik, hiszen ha az ajánlattevő eláll vételi szándékától, akkor ez az összeg biztosítja a tulajdonos és az ingatlaniroda kárpótlását.
A vételi ajánlat előnyei
Legtöbb esetben az ingatlanokat árusítók csak komoly szándékkal rendelkező vevőkkel szeretnének tárgyalást kezdeményezni.
A vételi szándéknyilatkozat sok esetben felesleges procedúrának tűnhet, ami csak az ingatlanosnak fontos azért, hogy biztosítsa a jutalékát, de kialakulása és elterjedése mögött hosszú évek tapasztalatai állnak. Ha a vevő hajlandó írásba foglalt ajánlattal és pénzzel is megerősíteni vásárlási szándékát, akkor eladóként jogosan feltételezhetjük, hogy a szándéka komoly és érdemes vele tárgyalásba bocsátkozni. Ha pedig eladó elfogadja az írásba foglalt ajánlatot, az nem csak a vevő számára visszajelzés a hasonló komoly szándékról, hanem biztosíték is mindkét fél számára, mivel a letétbe helyezett összeg elfogadott írásos ajánlat esetén legtöbbször foglalóként működik.
Példák:
- Gondoljunk bele abba, szóbeli ajánlatadás történik, melyet eladóként elfogadunk. Ezután nem hirdetjük tovább az ingatlant, lemondjuk a többi vevői megkeresést, és várjuk, amíg a vevő az ügyvéd által elkészített adásvételi szerződéssel visszatér, átlagosan 2-3 hét elteltével. Ezzel még nem is lenne gond: de írott kötöttség hiányában a vevő megteheti, hogy a szóbeli megállapodást követő 2. héten családi vita, vagy egy másik lakás miatt eláll a vételtől. Mivel nincs kötelezettsége, bármikor megteheti ezt – mi pedig időt, és ezzel pénzt veszítettünk.
- Képzeljük el azt, hogy vevőként az eladóval szóban megegyezésre jutunk. Ezután elkezdünk ügyvédet keresni, aki elkészíti nekünk az adásvételit, ami több tízezer forintba kerül. Miután elkészült a szerződés, felkeressük az eladót: aki viszont azóta talált egy másik vevőt, egy jobb ajánlattal.
Azért van szükség a vételi szándéknyilatkozat szinte azonnali megkötésére, hogy azzal biztosítható legyen az ügylet pozitív kimenetele, így akár eladók, akár vevők vagyunk, ha találunk egy ajánlatot, ami nekünk megfelelő, mindenképpen érdemes azt minél hamarabb írásba foglalni.
Szereplők a szándéknyilatkozat szerződés megkötéséhez
A vételi szándéknyilatkozat létrejöttéhez kapcsolható felek:
- az ingatlanos,
- a vevő,
- az eladó (ha aláírja),
- és az ingatlaniroda jogi csapata
Fentebb már leírtuk: a vételi szándéknyilatkozat létrehozása indokolt és érthető lépés az ingatlanos részéről, de fontos, hogy azt transzparens kommunikációval hozzák létre a felek. Legtöbbször ugyanis nem azonnal kerül elfogadásra a dokumentum: a vevő megteszi az ajánlatot, az ingatlanos azt továbbítja az eladónak, aki a szándéknyilatkozatban foglaltakat elfogadhatja / módosíthatja / elutasíthatja: így közösen jön létre a végleges verzió.
Népszerű sztereotípia, hogy ilyenkor ügyvéd nem látja a szerződést és az ingatlanos válik önjelölt jogi tanácsadóvá, ami a felek számára veszélyt hordoz magában. A valóság azonban nem ez: a legtöbb ingatlanközvetítő cégnél külön jogi csapat által létrehozott és személyre szabott szerződés mintákkal dolgoznak.
A vételi szándéknyilatkozat tartalma irodánként változhat
Amennyiben az eladó szintén aláírja a vételi szándéknyilatkozatot, ajánlati kötöttség jön létre, sokszor pedig a felek nem tudnak erről, tehát szükséges a tájékoztatásuk.
Bár a vételi ajánlat a szerződő felek érdekeit védi, annak nem minden részletét szabályozza jogszabály, ezért adódhatnak különbségek irodák dokumentumai között. A vételi ajánlat megtétele előtt ezért minden esetben fontos, hogy hagyjunk elegendő időt és körültekintően olvassuk át, milyen feltételek vonatkoznak ránk.
Problémák általában az ügylet negatív kimenetele esetén szoktak keletkezni. Jellemzően a vevő minden esetben visszakapja a teljes letétbe helyezett összeget, ha nem ő maga áll el az ügylettől, az eladónak pedig nincs költsége, feltéve, ha szintén tartja magát a megállapodáshoz. Esetleges meghiúsulás esetén azonban több forgatókönyv is előfordulhat, például elképzelhető, hogy az ajánlati biztosítékot (az avanzsált “foglalót”) egészében megkapja a vétlen fél vagy másik oldalról az ingatlaniroda, esetleg a fele-fele arányban osztozkodnak.
Megeshet az is, hogy ilyen esetben az ingatlaniroda kisebb összegű “munkadíjat” számít fel a vétkes félnek. Bármelyik is legyen életben az irodánál, ahol a kiszemelt lakásunk vagy a potenciális vevőnk van, fontos emlékeznünk, hogy ez a mi érdekeinket védi és kérjünk pontos tájékoztatást minden lehetséges kimenetelről!
Mit tartalmazzon az ingatlan vételi szándéknyilatkozat?
Akkor megfelelő egy ingatlan vételi szándéknyilatkozat, ha tartalmazza ugyanazokat az információkat, amiket egy ingatlan adásvételi szerződés tartalmaz.
Ezek:
- pontosan mit tartalmaz a vételár
- tulajdoni lap és térképmásolat
- ingatlan leírása, mérete, típusa
- cím, helyrajzi szám
- teljes összeg megfizetésének módja és határideje
- az ingatlan átadásának dátuma
- a foglaló vagy előleg mértéke és átadásának/visszatérítésének feltételei
- fényképes dokumentáció az ingatlan állapotáról (opcionális)
Ha lehetséges, ellenőrizzük, hogy élvez-e valaki haszonélvezeti jogot a megvásárolni kívánt ingatlanra. A haszonélvezeti jog bejegyzése az illetékes földhivatalnál történik – itt is tudjuk ellenőrizni, hogy van-e bejegyzett haszonélvező, de a vételi ajánlathoz csatolt tulajdoni lapon is látszik.
Nagyon fontos, hogy mind a foglalóról, előlegről vagy letétetről pontosan nyilatkozzunk a dokumentumban, hiszen egy tévedés százezrekbe, milliókba kerülhet.
Kössünk egyből ingatlan adásvételi szerződést?
Felmerülhet a kérdés: miért ne kössünk akkor inkább egyből ingatlan adásvételi szerződést? A válasz az, hogy ha tudunk, kössünk. Amennyiben azonban ennek valamilyen akadálya van (az ingatlanos vagy az eladó bizalmatlansága, egy biztosíték igénye) akkor a fentiekben meghatározott, akár ingatlan adásvételi szerződésnek beillő vételi szándéknyilatkozatot hozzunk létre.
Olvasson bővebben a részletekről: ingatlan adásvételi szerződés menete díja, buktatói.
Fontos, hogy mindkettő szerződés aláírásával ajánlati kötöttség keletkezik, melyből hosszadalmas és költséges folyamat lehet kihátrálni, így csak akkor írjuk alá a dokumentumokat, ha biztosak vagyunk a dolgunkban. Ebben az esetben viszont mindenképpen előnyünkre válik a jövőbeni félreértések elkerülése és a kialkudott ajánlat biztosítása céljából.
Összegzés
- A vételi szándéknyilatkozat megkötése egy plusz biztosítékot adhat azokra a napokra vagy hetekre, amíg az adásvételi szerződés megkötésére várakozik.
- Nem csak adásvételi szerződés, hanem bármilyen előszerződés, vagy nyilatkozat esetén is érdemes konzultálni ügyvéddel, jogi szakemberrel.
- A vételi szándéknyilatkozatot a legtöbb ingatlanközvetítő cég esetén specializálódott jogász csapat biztosítja.
- Ha lehetséges, és valóban komolyak a szándékai, ne határolódjon el a vételi ajánlat mielőbbi megtételétől.
