Teljeskörű lakásfelújítás árak: így változtak az árak 2020-2026 között

A teljeskörű lakásfelújítás a lakás szinte minden elemére kiterjedő átalakítást jelent. Ide tartozik nemcsak a látható esztétikai frissítés (pl. falak festése, padlóburkolat cseréje), hanem a műszaki és szerkezeti elemek korszerűsítése is. Ez azt jelenti, hogy a lakásfelújítás során a gépészeti rendszerek (víz- és fűtésvezetékek, elektromos hálózat stb.), a nyílászárók (ablakok, ajtók), sőt akár a falak elrendezése is megújulhat. A teljes körű felújítás célja, hogy az ingatlan minden szempontból megfeleljen a mai igényeknek, mintha új lenne.

Mennyibe kerül egy teljeskörű lakásfelújítás 2025-ben?

A lakásfelújítás költsége 2025-ben is több tényezőtől függ, például a lakás méretétől, az alkalmazott anyagok minőségétől és attól, hogy milyen mértékű a felújítás. A teljeskörű lakásfelújítás árak magasabbak, ha prémium anyagokat és kész megoldásokat választunk, míg egyszerűbb kivitel esetén kedvezőbbek. Nézzük meg, hogyan alakulnak az átlagos négyzetméterárak, illetve néhány példát különböző méretű ingatlanokra.

Lakásfelújítás árak m² szerint 2025-ben (alap, közép, prémium kategória)

2025-ben a lakásfelújítások négyzetméterárai három fő kategóriába sorolhatók

• Alap felújítás: kb. 30-60 ezer Ft/m² – Ez jellemzően kisebb javításokat és esztétikai felújítást takar (festés, kisebb burkolatcsere), különösebb gépészeti munka nélkül
• Közepes felújítás: kb. 80-150 ezer Ft/m² – Ebbe már beletartozik például a burkolatok teljes cseréje, egy fürdőszoba felújítás, esetleg részleges gépészeti munka is. Az átlagos lakások felújítása többnyire ebbe a sávba esik, ha nem használunk luxus anyagokat.
• Teljeskörű (prémium) felújítás: kb. 150-300 ezer Ft/m² – Ide értjük a teljes gépészeti és villamos felújítást, nyílászárócserét, minden burkolat cseréjét, és gyakran magasabb minőségű (prémium) anyagok beépítését. Ez a kategória biztosítja a legátfogóbb felújítást, de költségben is a felső tartományt képviseli.

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az árak irányárak. A végső lakásfelújítás ár függ attól, hogy például szükség van-e falbontásra, teljes vezetékcserére, illetve milyen szintű konyhai és fürdőszobai felszereltséget szeretnénk. Emellett régiónként is eltérhetnek az árak (erről később még lesz szó).

Kisebb (30-40 m²), átlagos (50-60 m²) és nagyobb (80+ m²) lakás példaköltségvetése

Mekkora összeggel érdemes számolni különböző méretű lakások teljes felújításánál? Az alábbiakban néhány példát látunk, közepes kategóriájú (átlagos) felújításra kalkulálva:

• Garzon lakás (30-40 m²): Egy kisebb, pl. 35 m²-es lakás teljeskörű felújítása esetén nagyjából 4-6 millió Ft kiadással számolhatunk. Ebben benne van egy kis fürdő és egy mini konyha felújítása is. Ha prémium anyagokat kérünk, ez az összeg akár meg is duplázódhat.
• Kétszobás lakás (50-60 m²): Az átlagos, kb. 50 m²-es lakások teljes lakásfelújítása Budapesten jelenleg ~7,5-15 millió Ft körüli költséget jelent, típustól és minőségtől függően
• Egy 60 m²-es lakásnál a felső határ még magasabb lehet, akár 15-18 millió Ft is, főleg ha minőségi burkolatokat és korszerű gépészeti megoldásokat választunk.
• Nagyobb lakás (80+ m²): Egy 80-100 m²-es polgári vagy családi lakás teljes felújítása 20 millió Ft feletti összegre is rúghat. Például egy 80 m²-es lakásnál, középkategóriás anyagokkal 12-20 millió Ft közötti költségvetés reális. Ha luxus kivitelezésben gondolkodunk, 80 m²-en akár 30 millió Ft-ot meghaladó kiadással is számolhatunk.

Ezek a példák azt mutatják, hogy minél nagyobb egy lakás, annál magasabb a teljes felújítás abszolút költsége – ugyanakkor a négyzetméterár valamelyest csökkenhet a méret növekedésével, mert bizonyos fix költségek (pl. tervezés, kiszállás) eloszlanak a nagyobb alapterületen.

Lakásfelújítás árak panel és tégla lakás esetén

Sokan kérdezik, van-e különbség a panel lakás felújítás árak és egy téglaépítésű lakás felújítási költségei között. Általában a négyzetméterárak hasonló nagyságrendűek mindkét esetben, de néhány tényező eltérő lehet:

• Panel lakás felújítása: A panellakásoknál gyakori, hogy az eredeti (1970-80-as évekbeli) villany- és vízvezetékek teljes cserére szorulnak – például az alumínium villanyvezetékek tűzveszélyesek, a régi acél vízcsövek rozsdásak, ezért cserélni kell. A panel falai gyakran vasbetonból vannak, ami a vezetékek vésését nehezítheti (ez némileg növelheti a munkadíjat). Ugyanakkor a panellakások általában kisebb alapterületűek, így a teljes költség gyakran alacsonyabb, mint egy nagy tégla lakásnál. Konkrét példa: egy 54 m²-es panellakás teljes körű felújítása (2 szoba, konyha, fürdő) a legalapvetőbb szükséges munkákkal ~10,2 millió Ft-ba került 2025 elején. Ebben benne volt a villany- és vízvezetékcsere, burkolatok, nyílászárók, festés, konyha és fürdő teljes felújítása.
• Téglaépítésű lakás felújítása: A tégla lakások (pl. polgári lakások vagy újabb építésű társasházak) esetén a falak könnyebben bonthatók/áthelyezhetők, ami rugalmasabbá teszi az átalakítást. Ugyanakkor egy régi tégla lakásban is cserélni kellhet a vezetékeket, nyílászárókat. A felújítási költség itt is nagyban függ az állapottól: ha például a fűtés egyedi gázkazánnal működik, annak cseréje milliós tétel lehet. A tégla lakásoknál jellemzően egy kicsit magasabb négyzetméterárral lehet kalkulálni, különösen Budapesten, mivel gyakran értékesebb, nagy belmagasságú terekről van szó. Például egy 60 m²-es, jó állapotú belvárosi téglalakás alapfelújítása indulhat ~5-6 millió Ft-tól, míg egy hasonló panellakásé talán 4-5 millió Ft-tól. Természetesen a felső határ a csillagos ég, ha minőségi anyagokat építünk be.

Lakásfelújítás árak alakulása 2020-2025 között

A lakásfelújítási költségek emelkedése 2018 és 2025 között (2018-as index = 100). 2021-2022-ben látványos drágulás következett be az építőanyagárak és munkadíjak ugrásszerű növekedése miatt. Az elmúlt években a lakásfelújítási piacon jelentős árváltozások zajlottak. 2020 és 2022 között példátlan drágulás ment végbe, amit több tényező okozott:

Anyagárak drágulása 2020-2022-ben (burkolat, faanyag, gépészet, villanyszerelési anyagok)

2020-ban a COVID járvány kezdetben lassította az építőipart, de utána a kereslet ismét meglódult, és ez hiányokat és áremelkedést okozott az építőanyag piacon. 2021-re már több alapanyag ára az egekbe szökött: különösen a faanyagoké, szigetelőanyagoké, acéltermékeké – ezekből 50-100% közötti drágulást is láthattunk egy év alatt. 2022 elején tovább romlott a helyzet: az építőanyagok ára már az év elején 15-25%-kal magasabb volt, mint az előző évben

Bizonyos termékcsoportoknál (pl. fa, fém alapanyagú termékek, kerámiacsempék) 30% feletti áremelkedés is bekövetkezett rövid idő alatt.

Az építési projektek (beleértve a lakásfelújításokat is) igyekeztek még a további drágulás előtt megvásárolni a szükséges anyagokat, ami további keresleti nyomást generált a gyártók felé. Ez a spirál 2022 közepéig tartott, majd az év második felében az anyagár-emelkedés üteme mérséklődni kezdett.

Munkadíjak emelkedése és szakemberhiány hatása

Nem csak az anyagok, hanem a munkaerő költsége is drasztikusan nőtt ezekben az években. Már 2019-ben arról szóltak a hírek, hogy legalább 30%-kal többe kerül ugyanaz a felújítás, mint egy évvel korábban, a szakemberhiány miatt.

A jó mesteremberek iránti kereslet meghaladta a kínálatot, így az árak elszabadultak, és a kivitelezők hónapokra, akár évekre előre betáblázták magukat. 2020-2022 között tovább fokozódott a helyzet: a lakossági otthonfelújítási támogatások (melyeket 2021-ben vezettek be) hatására rengeteg család vágott bele felújításba, tovább fűtve a keresletet. Ennek eredményeként a szakemberek munkadíja 2020 óta megduplázódott vagy akár megháromszorozódott bizonyos területeken. Egyes szakmákban (pl. burkolók) 2022 környékére kezdett tetőzni a bérigény, mivel volt példa rá, hogy egyes mesterek díjai csökkentek is némileg 2023-ra, ahogy a piac telítődött. Fontos kiemelni, hogy a szakemberhiány nem csak az árakban, hanem a határidőkben is megmutatkozott: 2021-22-ben gyakori volt, hogy hónapokat kellett várni egy jó kivitelezőre. Kis munkákat (pl. egy fürdő felújítása) sokan el sem vállaltak, csak a nagyobb, milliós projekteket. 

Mindez arra ösztönözte a megrendelőket, hogy előre tervezzenek, és időben lekössék a szakembereket, még akkor is, ha ezzel próbálták a még aktuális (alacsonyabb) árakat biztosítani. 2022-re odáig jutottunk, hogy az emelkedő anyag- és munkaköltségek szinte teljesen felemésztették az állami támogatások nyújtotta előnyt a felújítóknak.

Infláció, támogatások és piaci hullámzások 2023-2025-ben

2023-ra a helyzet vegyes képet mutatott. A 2021-22-es boom után 2023-ban az építőipari kereslet visszaesett: magas infláció és emelkedő hitelkamatok mellett kevesebb új felújítás indult. A statisztikák szerint 2023 elején az építőipari termelés volumene ~7%-kal csökkent az előző évhez képest.

Ez a lanyhulás azt eredményezte, hogy bár az árak nem estek vissza érdemben, nem emelkedtek tovább jelentősen. Sok kivitelező cég igyekezett akciókkal és rugalmassággal megrendelést szerezni, mivel a korábban kihasznált kapacitásaik részben üresen maradtak. A 2022 végével kifutó Otthonfelújítási Támogatás (mely 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatást nyújtott) is hozzájárult ahhoz, hogy 2023-ban kevesebben újítottak fel – hiszen sokan előrehozták a munkát 2021-22-re, hogy élhessenek a támogatással. 2024-ben az általános infláció csökkenésnek indult, de az építőiparban még mindig magas költségszint maradt. A mesterek egy része külföldre ment vagy pályaelhagyó lett a nehéz COVID-időkben, ezért a munkaerőhiány alapvetően megmaradt, csak éppen kevesebb volt a munka. Ez egy új egyensúlyi állapotot hozott: a lakásfelújítás árak 2025 elejére nominálisan nagyjából a 2022 végi szinten stabilizálódtak, kisebb ingadozásokkal. Például a festési munkák esetében egy szakmai blog szerint 2024-ben és 2025-ben gyakorlatilag nem történt áremelés, mert a visszaeső kereslet nem tette lehetővé.

Milyen ártrenddel érdemes 2026-ben számolni a következő 1-2 évre?

2026-ben a piac már túljutott a nagy hullámzásokon, de továbbra is érdemes óvatosnak lenni. A szakértők véleménye szerint hosszabb távon semmi sem lesz olcsóbb – vagyis nem várható, hogy a felújítási költségek visszaesnének. Az ÉVOSZ (Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége) előrejelzése alapján 2026-ben az építőipari munkadíjak még kb. 6-7%-kal emelkedhetnek, míg az építőanyagok ára az év második felében további ~5% növekedést mutathat (a hazai gyártású anyagoknál ennél kisebb mérték várható). Ez azt jelenti, hogy aki felújítást tervez, annak célszerű minél előbb lépnie, mert 1-2 éven belül is további enyhe drágulás valószínű. Ugyanakkor az árak emelkedése várhatóan mérsékelt lesz a korábbi évek ugrásszerű növekedéséhez képest. A piaci kereslet 2025-ben stabilabb, kiegyensúlyozottabb. Egyes területeken (pl. burkolás) akár verseny is kialakulhat a mesterek között, ami az árak stagnálásához vezethet. A következő 1-2 évben valószínűleg nem jön újabb támogatási hullám akkora mértékben, mint az Otthonfelújítási Program, így a kereslet inkább a normál szint körül alakul.

Lakásfelújítás árak m² szerint – részletes áttekintés

Az előzőekben áttekintettük, hogy 2025-ben nagyjából milyen sávokban mozognak a lakásfelújítás árak m2-enként. Most nézzük meg kicsit részletesebben, mit kapunk alap, átlagos és prémium szinten, illetve hogyan viszonyul egymáshoz a lakás és a ház felújítás fajlagos költsége.

Alap felújítás m² árak (minimális bontás, egyszerűbb anyagok)

Alapszintű felújításnál a cél a lakás frissítése anélkül, hogy mélyen belenyúlnánk a rendszerekbe. Ilyen esetekben a négyzetméterár kb. 30-60 ezer Ft között alakul, ahogy már említettük. Mit tartalmaz általában az alap felújítás? Leginkább tisztasági festést, kisebb hibajavításokat, esetleg laminált padló cseréjét, szaniterek (csaptelepek, WC) cseréjét, ha szükséges. Nincs jelentős falbontás vagy átalakítás. Az anyagok terén is a megfizethető, de tartós megoldások dominálnak: pl. középkategóriás festékek, egyszerűbb (akár áruházakban kapható) csempék és padlók, szabvány ajtók. Ebben a kategóriában a munkadíj általában kisebb, mivel kevesebb szakipari munka kell. Például egy 50 m²-es lakás alapszintű felfrissítése – ha nincs vízvezeték- vagy villanyszerelés – akár 2-3 millió Ft-ból is kijöhet (feltéve, hogy nem merül fel semmi váratlan probléma). Az ilyen projektek gyorsabbak is: jellemzően néhány hét alatt elvégezhetők, szemben a teljeskörű felújítás hónapjaival.

Teljeskörű lakásfelújítás m² árak (átlagos szint)

Az átlagos, teljeskörű felújítás (középkategóriás anyagokkal) négyzetméterára kb. 100-150 ezer Ft körül mozog a gyakorlatban. Ebbe már belefér a legtöbb, amit egy felújítástól várunk: teljes fürdőszoba- és konyhafelújítás, az összes burkolat cseréje, a falak újrafestése, nyílászárók cseréje, valamint részleges gépészeti munka (pl. bizonyos vezetékek cseréje, kapacitásbővítés). Egy ilyen szintű felújítás során az anyagok minősége közepes: például a hidegburkolatok esetében 5-8 ezer Ft/m² árú csempék, laminált padló 4-6 ezer Ft/m² kategóriában, jó ár-érték arányú szaniterek (nem a legolcsóbb, de nem is luxus). A munkadíjak itt már jelentősebb tételt képviselnek, hiszen sok szakember dolgozik a projekten (vízvezetékszerelő, villanyszerelő, burkoló, festő stb.). Egy tipikus 50-60 m²-es lakás ilyen szintű teljes felújítása nagyjából 8-12 millió Ft-ba szokott kerülni. Például az országos piaci adatok szerint egy 50 m²-es lakás közepes felújítása 4-7,5 millió Ft, teljes körű felújítása pedig 7,5-15 millió Ft között mozoghatott nemrég- a középkategória ennek a sávnak a közepét jelenti. Ebben már benne van minden szükséges munka, de nincs benne extrém drága egyedi megoldás vagy luxus termék.

Prémium kivitel és design felújítás m² árak Budapesten

Aki prémium minőségű, design felújításra vágyik, annak mélyebben a zsebébe kell nyúlnia. Budapesten különösen igaz, hogy a luxus szintű projekteknek szinte nincs felső határa. Egy belvárosi, igényes kivitelezéssel megvalósuló lakásfelújítás négyzetméterára akár a 600 ezer – 1 millió Ft-ot is elérheti. Sőt, bizonyos esetekben – például műemlék jellegű lakások full luxus átalakításánál, egyedi belsőépítészeti megoldásokkal – 1,2 millió Ft/m² fölé is mehet a költség.

Mit kapunk ennyi pénzért? Jellemzően tervező által megálmodott enteriőröket, csúcsminőségű anyagokat (olasz design burkolatok, prémium fa padló, high-end konyhai gépek), okosotthon-rendszereket és egyedi gyártású bútorokat. A kivitelezést is top szakemberek végzik, gyakran hosszabb idő alatt, maximális figyelemmel. Az ilyen felújítás nem csak szép, de hosszú távon értéknövelő beruházás is lehet – például egy exkluzív, frissen felújított lakás Budapest belvárosában lényegesen drágábban értékesíthető vagy kiadható. Összehasonlításképp: egy 60 m²-es lakás prémium felújítása akár 36-60 millió Ft is lehet, ha tényleg mindent beleadunk és a felső sávot célozzuk.

Ez kb. duplája-triplája az átlagos szintnek ugyanekkora méretben. A prémium kategória tehát külön piacot képez, tipikusan azon megrendelők számára, akiknek fontos a designerek bevonása és a luxus minőség minden részletben.

Házfelújítás vs. lakásfelújítás m² árainak összehasonlítása

Gyakori kérdés, hogy vajon egy családi ház felújításának négyzetméterköltsége magasabb-e, mint egy lakásé. A válasz: általában igen, valamivel magasabb, mivel a házaknál olyan munkák is felmerülnek, amikkel lakásnál nem kell számolni. Egy családi ház teljes felújításánál ugyanis nem csak a belső terek vannak terítéken, hanem a külső munkák is: homlokzati hőszigetelés, tetőfelújítás, külső nyílászárók cseréje, kertrendezés, kerítés, stb. Ezek mind komoly költségek. Például egy tipikus, 100 m² körüli Kádár-kocka ház energetikai korszerűsítése (külső szigetelés, összes nyílászáró csere, fűtésrendszer modernizálása) megközelítőleg 14 millió Ft-ba került nemrégiben.

És ebben még nincs benne a belső terek felújítása! Csak a külső homlokzati szigetelés ~30 ezer Ft/m², a nyílászárók cseréje ~5 millió Ft (100 m²-es ház összes ablaka, ajtaja), az új fűtésrendszer és kazán pedig akár 4-5 millió Ft is lehet. Ezzel szemben egy társasházi lakásnál a homlokzat és a tető nem a tulajdonos gondja (az a társasház közös költségéből megy, vagy a társasház újítja fel időnként). Így a lakásfelújítás fajlagosan olcsóbb lehet, hiszen “csak” a beltérrel kell foglalkozni. Másrészt viszont a lakásoknál is vannak olyan tételek, amik fix költségek (pl. tervezés, engedélyek, konténerbérlés), és egy kisebb lakás esetén ezek fajlagosan nagyobb terhet jelentenek. Összehasonlítva: míg egy lakás teljes felújításánál tipikusnak mondható a 150-200 ezer Ft/m² körüli költség (középkategóriában), addig egy családi háznál inkább 180-250 ezer Ft/m² összköltséggel érdemes számolni hasonló szintű felújítás esetén. Persze ez durva közelítés. Egy egyszerűbb vidéki ház felújítása lehet, hogy olcsóbban kijön, míg egy budai villa modernizálása ennek a többszörösébe is kerülhet. Fontos: a házfelújításnál mindig hagyjunk nagyobb tartalékkeretet a költségvetésben, mert a földmunka, a tetőszerkezet vagy a pince állapota sok meglepetést tartogathat, ami extra kiadást jelenthet.

Budapest vs. vidék: regionális különbségek a lakásfelújítás áraiban

Földrajzi elhelyezkedés alapján is lehetnek eltérések a felújítási árakban. A lakásfelújítás árak Budapesten 2025-ben jellemzően magasabbak, mint egy kisebb városban vagy falun, de a különbség csökken az utóbbi években. Nézzük meg, milyen tényezők befolyásolják az árakat régiónként.

Lakásfelújítás árak Budapesten 2025-ben

Budapest az ország legdrágább területe ezen a téren (is). A fővárosban a szakemberek óradíja és a vállalkozók rezsiköltsége magasabb, amit a felújítási ajánlatokban is érezni lehet. 2025-ben Budapesten egy átlagos kivitelezői óradíj 5-10 ezer Ft között mozog (szakmától függően), ami 10-20%-kal is több lehet, mint vidéken. Emellett a fővárosi árakhoz hozzáadódik például a parkolás, behajtási engedély költsége a belső kerületekben, ami szintén megdrágítja a munkát. Konkrétan Budapesten a teljeskörű lakásfelújítás árak is a magasabb sávban mozognak: egy közepes minőségű felújítás is simán eléri a 120-150 ezer Ft/m²-t, míg az igényesebb projektek 200 ezer Ft/m² felett vannak. Bizonyos belső kerületekben, pl. a belvárosban, jellemző felújítási költség (jó állapotú polgári lakásnál) ~80-150 ezer Ft/m² között szóródhat, attól függően, mennyire lepukkant az ingatlan állapota. A budai oldalon vagy a prémium lokációkban pedig gyakran eleve nagyobb méretű és értékű ingatlanok vannak, ahol a felújításba is többet invesztálnak a tulajdonosok.

Árkülönbségek nagyvárosok és kisebb települések között

Nem csak Budapest és vidék közt, de vidéken belül is vannak eltérések. A nagyvárosokban (megyeszékhelyek, pl. Győr, Debrecen, Szeged) a felújítási költségek közelítenek a budapestihez, mivel a munkaerőpiac ott is erősebb, a szakik megkérik az árát. Ezzel szemben egy kisvárosban vagy falun gyakran olcsóbban találunk mestert, és az anyagköltségek is lehetnek alacsonyabbak (pl. kevesebbet költenek luxus csempére, inkább a praktikum számít). Fontos tényező a helyi fizetőképes kereslet. Egy elöregedő, kis településen hiába drágultak az anyagok, a kivitelezők nem feltétlenül tudják az összes költségnövekedést áthárítani, mert egyszerűen nem fizetnék meg a megrendelők. Így ott lassabban emelkedtek a munkadíjak. Ezzel szemben egy felkapott üdülőhelyen vagy egy iparilag fejlett kisvárosban akár magasabb is lehet a tarifa, mert van, aki kifizesse. Összességében kb. 10-20% eltérés is adódhat a nagyvárosi és kisvárosi árak közt. Egy budapesti burkoló mondjuk 8000 Ft/m² munkadíjjal dolgozik, míg egy vidéki kisvárosban 6000 Ft/m²-rel. Ugyanarra a komplett felújításra egy fővárosi generálkivitelező mondjuk 12 millió Ft-os ajánlatot ad, egy vidéki szakembercsapat pedig 10 millió Ft-ért is elvállalja – de cserébe lehet, hogy tovább tart vagy egyes részletekben kompromisszumot kell kötni. A különbségek azonban szűkülnek: ahogy a vidékiek is látják az interneten az általános árakat, és ahogy sok budapesti cég vidéken is vállal munkát, egyre egységesebb a piac.

Mikor éri meg budapesti csapatot hívni vidéki munkára (és fordítva)?

Előfordul, hogy valaki vidéki ingatlanhoz is inkább budapesti kivitelezőt hív, mert ott talált megbízható céget. Ennek azonban ára van: a csapatnak ki kell utaznia, esetleg szállást kell biztosítani nekik, ami plusz költség. Általában akkor éri meg budapesti csapatot vidékre vinni, ha

1. a helyi szakemberekben nem bízunk meg, vagy nincs elérhető kapacitás, és
2. a projekt elég nagy értékű ahhoz, hogy a plusz költségek beleférjenek.

Ha egy 5 milliós felújítást szeretnénk egy vidéki házban, nem biztos, hogy kifizetődő a fővárosból vinni mestereket, mert az útiköltség, szállás, napi hazajárás díja arányaiban sok lesz. De egy 50 milliós projekt esetén ezek a járulékos költségek már kevésbé számítanak, cserébe lehet, hogy sokkal profibb munkát kapunk. Fordított helyzet is van: budapesti lakásfelújításra hívnak vidéki brigádot, mert olcsóbb. Itt viszont az a kockázat, hogy a vidéki mester is felárazzza a munkát, hiszen neki is meg kell oldani az utazást, és ha messziről jön, nem tud napi 8 órában folyamatosan dolgozni (ingázás ideje). Szintén számolni kell azzal, hogy ha valami közbejön, nehezebb gyorsan visszahívni a csapatot. Ezért csak akkor érdemes, ha nagyon jelentős árkülönbséget kapunk és ismerjük a vidéki szakember referenciáit. Röviden: Budapest kontra vidék viszonylatban az árkülönbségek mérséklődtek, de még léteznek. Aki Budapesten újít fel, készüljön fel valamivel magasabb költségekre, viszont könnyebben talál szakembert. Vidéken olcsóbb lehet, de nehezebb lehet jó kivitelezőt találni, és a választék is szűkebb.

Lakásfelújítás típusai és azok tipikus költségszintje

A lakásfelújítások között nagy különbségek lehetnek abban, hogy mennyire átfogóak. Nem mindenki engedhet meg magának egy teljeskörű renoválást – sokan csak kisebb javításokat végeznek, vagy egy-egy helyiséget újítanak fel. Nézzük meg a főbb típusokat és hogy ezek jellemzően milyen költségszinttel járnak.

Esztétikai felújítás (festés, kisebb javítások)

Az esztétikai felújítás a legegyszerűbb és legolcsóbb kategória. Ide tartozik a tisztasági festés, tapétázás, dekorfalak kialakítása, kisebb hibák kijavítása a falakon, esetleg a padlóburkolat felújítása (pl. csiszolás, lakkozás) vagy cseréje, ha kopott. Ebben a kategóriában nem nyúlunk a lakás gépészetéhez; tehát nem cserélünk csöveket, vezetékeket – maximum konnektorokat, lámpákat újítunk meg. Költségszint: az esztétikai felújítás négyzetméterára a legalacsonyabb, 30-50 ezer Ft/m² körül is lehet, mivel főleg anyagköltség (festék, tapéta) és viszonylag alacsony szakmunka-igény jelentkezik. Például egy 50 m²-es lakás kifestése és padlócseréje megoldható akár 1,5-2 millió Ft-ból is, ha nem kell mást csinálni. A munkák időtartama is rövid: egy ilyen felújás akár 1-2 hét alatt elkészülhet profi csapattal. Ez a típus ideális akkor, ha a lakás alapvető állapota jó (nincsenek nagy szerkezeti vagy gépészeti gondok), csak egyszerűen ráfér egy frissítés. Befektetők is gyakran választják, amikor gyorsan és olcsón szeretnék vonzóbbá tenni az ingatlant a bérlők vagy vevők számára.

Részleges felújítás (pl. csak konyha vagy fürdő)

A részleges felújítás egy vagy néhány helyiségre terjed ki. Gyakori példa, hogy valaki csak a konyhát vagy a fürdőszobát újítja fel, mert ezek drágább helységek, és külön is kezelhetők. Ilyenkor a lakás többi része változatlan marad. A részleges felújításoknál a költség attól függ, melyik részt célozzuk:

• Fürdőszoba felújítás árak: Egy komplett fürdő felújítása (pl. 4-6 m² alapterületen) tipikusan 1-2 millió Ft között mozog. Ebben benne van a burkolat csere, vízszigetelés, gépészeti szerelés (lefolyók, vízvezetékek cseréje), valamint a szaniterek (kád/zuhany, WC, mosdó, csaptelepek) és bútorok cseréje. A fürdőszoba az egyik legköltségesebb helyiség fajlagosan, mert kicsi területen sok anyag és szakmunka koncentrálódik.
• Konyhafelújítás árak: A konyha felújításának költsége nagyban függ a választott bútoroktól és gépektől. Egy kisebb, 6-8 m²-es konyha új konyhabútorral és átlagos gépekkel megújítható 1,5-2,5 millió Ft-ból, de ha magasabb kategóriás gépeket (beépített sütő, főzőlap, hűtő, mosogatógép) és munkalapot, valamint egyedi gyártású bútort szeretnénk, akkor 3-4 millió Ft sem ritka. A konyhában is lehetnek járulékos költségek: például új elektromos kör kiépítése a gépekhez vagy a csempe cseréje a pult mögött.
• Egyéb helyiségek: Nappali, hálószoba részleges felújítása kevesebbe kerül, hiszen itt jellemzően festésről, padlócseréről vagy mondjuk egy gardrób beépítéséről van szó. Egy nappali/háló esztétikai felújítása akár néhány százezer forintból megoldható (festés + új padló). Ha nyílászárót is cserélünk, akkor persze az ablak ára (például 150×150 cm ablak ~250 ezer Ft beépítve) hozzáadódik.

A részleges felújítások fajlagosan drágábbak lehetnek, mint ha az egész lakást egyszerre csinálnánk, mert a szakemberek külön vonulnak fel egy-egy munkára. Ugyanakkor egyszerre kisebb kiadást jelentenek, ami sokaknak vonzó. Fontos, hogy ha a lakás több részét külön ütemben újítjuk fel, ügyeljünk a sorrendre (pl. előbb fürdő, aztán konyha, végül festés), hogy ne tegyük tönkre az egyik friss munkát a másikkal.

Teljeskörű lakásfelújítás (komplett gépészet + burkolatok + falak)

A teljeskörű lakásfelújítás gyakorlatilag mindent magába foglal, amiről fentebb részletesen beszéltünk. Ez a kategória jelenti a legnagyobb beruházást, viszont ezzel érhető el a legátfogóbb eredmény: a lakás új lesz kívül-belül. Ebben benne van a bontás, vezetékcsere (víz, villany, esetleg gáz), fűtéskorszerűsítés, nyílászárók cseréje, új burkolatok, szaniterek, festés, és gyakran a beépített bútorok (pl. konyhabútor, gardrób) is. A teljeskörű felújítás költségszintje a legmagasabb: általában 150 ezer Ft/m² felett indul, és mint láttuk, prémium igényeknél ennek többszöröse is lehet. Cserébe a lakás értéke is jelentősen nő utána. Gyakori kérdés, hogy egy ilyen felújítás megtérül-e? Ha saját lakhatásra szánjuk, akkor a megtérülés elsősorban életminőségben értendő: egy modernizált lakás biztonságosabb, energiatakarékosabb (pl. új nyílászárókkal és szigeteléssel kisebb a rezsi) és kényelmesebb. Ha eladás vagy kiadás a cél, általában a teljes felújítás megéri olyan értelemben, hogy könnyebb eladni, és magasabb árat kérhetünk érte – erről még a cikk végén, a megtérülésnél lesz szó. A teljeskörű felújításnál mindenképp érdemes generálkivitelezőt megbízni (ld. alább), mert a sok párhuzamosan futó munka összehangolása komoly szakértelmet kíván. A generálkivitelező felügyeli, hogy a bontás, gépészet, burkolás, festés stb. jó ütemben, jó minőségben kövesse egymást, így nem nekünk kell minden mester után rohangálni.

Generálkivitelezés kulcsrakészen – mikor éri meg?

A generálkivitelezés azt jelenti, hogy egy cég vállalja a teljes felújítás lebonyolítását, a tervezéstől a kivitelezésen át a kulcsrakész átadásig. Ennek természetesen van egy külön díja vagy felára, hiszen a generálkivitelező koordinációs munkát végez és garanciát vállal az egész folyamatra. Sokakban felmerül, hogy a generálkivitelezés árak magasabbak-e összességében. Tapasztalatok szerint általában nem jön ki sokkal drágábbra, mintha mi magunk szerveznénk le mindent – sőt, bizonyos rejtett költségeket megspórolhat. Ha mi külön-külön bízunk meg szakembereket, akkor nekünk kell koordinálni, utánuk takarítani, az esetleges hibáknál felelőst keresni. Ezzel szemben egy generálkivitelezőnél egy kézben fut össze minden, és gyakran kedvezőbb anyagáron dolgoznak (nagy tételben olcsóbban szerzik be). Egy építőipari cég szerint teljes lakásfelújításnál nagyon is érdemes generált hívni, mert ha mi magunk próbáljuk összeszervezni a mestereket, az rengeteg stresszel jár, és nem biztos, hogy olcsóbb. Egy jó generálkivitelező rugalmasabban tudja kezelni a menet közben felmerülő változásokat is, hiszen minden szakma az ő alvállalkozójaként dolgozik, így könnyebben átütemez bármit. Természetesen kulcsrakész megbízásnál is nagyon fontos a szerződéses részletek lefektetése (erről később még lesz szó a kivitelező választásánál). De általában akkor éri meg generálkivitelezőt fogadni, ha

• a felújítás nagyon összetett (sok szakágat érint),
• nincs időnk/kapacitásunk napi szinten ott lenni és szervezni,
• vagy ha nem ismerünk megbízható szakikat, akiket mi magunk koordinálnánk.

Ellenben ha csak kisebb részleges munkák vannak, vagy van egy jó ismerős mesterünk, aki segít a többit is leszervezni, akkor elhagyható a generál. De a teljeskörű felújítások többségénél ma már bevett dolog generálkivitelezővel dolgozni – a legtöbb ember egy életen át maximum 1-2 felújítást csinál, míg egy profi csapat évente tucatnyit, így nagy rutinjuk van a buktatók kezelésében.

Felújítási fázisok és jellemző munkadíjak

Egy lakásfelújítás több szakaszból áll össze, melyek mind külön szakértelmet igényelnek. Itt áttekintjük a főbb fázisokat a bontástól a befejezésig, és megadunk néhány iránymutató költséget mindegyikre. Fontos tudni, hogy az árak nagyon változóak lehetnek, de segít a tervezésben, ha tudjuk, melyik munkafázis nagyjából mennyibe kerül.

Bontási munkák és sittszállítás árai

A felújítás első lépése a bontás: a régi burkolatok, falak, szaniterek elbontása. Ennek költségét gyakran hajlamosak vagyunk alábecsülni, pedig komoly tétel is lehet. A bontási munkák árát általában m3 vagy tonna alapon adják meg a konténeres cégek a törmelék elszállítására, illetve napi vagy terület alapú díja van a bontást végző munkásoknak.

• Átlagos költségek: Egy 8 m³-es konténer bérlése és lerakóhelyre szállítása 2025-ben ~50-80 ezer Ft-ba kerül alkalmanként, és egy teljes lakás bontásánál gyakran 2-3 konténer törmelék is keletkezik. A bontási munkadíj tipikusan 2-4 ezer Ft/m², attól függően, mit kell bontani (csempe leverése, válaszfal kibontása, parketta felszedése mind különböző nehézség). Egy 50 m²-es lakás teljes bontása és sittelszállítása tehát nagyjából 300-500 ezer Ft körüli összegbe kerülhet (ha pl. csempézett fürdő, konyha is van). Ebben benne van a munkaerő és a konténer költsége is.
• Tippek: Érdemes előre egyeztetni a ház közös képviselőjével a konténer elhelyezését (nehogy büntetés legyen a közterületfoglalásból), és a szomszédokkal a zaj miatt. Ha van a házban lift, meg kell védeni a belsejét a sérülésektől, amikor a sittet hordják ki.

A bontási fázis lerövidíthető, ha kevesebb mindent bontunk – például régi járólapra rá lehet néha tenni az újat, ha hely engedi, de ez kompromisszumos megoldás. A sitt elszállításán nem érdemes spórolni: illegálisan lerakni súlyos büntetés és nem etikus.

Szerkezeti munkák (falbontás, falazás, glettelés)

Ha a felújítás során módosítjuk a lakás alaprajzát – például falakat bontunk ki vagy húzunk fel -, akkor szerkezeti munkákról beszélünk. Ide tartozik:

• Válaszfal bontása: Ha nem teherhordó fal, akkor viszonylag egyszerűen bontható, de porral és zajjal jár. Költsége: kb. 5-8 ezer Ft/m² fal bontási díj + sitt elszállítás (benne lehet a bontási költségben). Teherhordó falat csak statikus engedélyével szabad bontani (áttörni), ami külön tervezési költség (~100-200 ezer Ft az engedélyeztetés).
• Új falazás: Porotherm vagy Ytong válaszfal építése anyaggal együtt kb. 10-15 ezer Ft/m². Egy kis méretű (pl. 2×2 méteres) gipszkarton válaszfal építése hangszigeteléssel hasonló nagyságrendű. Ha ajtónyílást építünk be, az plusz költség (áthidaló, megerősítés).
• Vakolás és glettelés: Az új falakat vakolni/glettelni kell. Glettelés/faljavítás munkadíja kb. 1 500-2 500 Ft/m², plusz anyag. Egy egész lakás glettelése (előfestés előtti simítás) mérettől függően 100-300 ezer Ft munkadíj lehet.

Általában a szerkezeti munkák teljes költsége attól függ, mennyire nyúlunk bele az elrendezésbe. Ha csak 1-2 falat mozgatunk, az pár százezer forintos tétel. Ha komplett új szobát alakítunk ki (pl. kettéosztunk egy szobát), a nyílások kivágása, új fal építése, ajtók beépítése összeadódva akár 0,5-1 millió Ft is lehet. Ne feledjük a statikai szakvéleményt, ha bizonytalanok vagyunk egy fal szerepében. Ez ~50-100 ezer Ft, de megóv a balesetveszélytől.

Gépészeti felújítás (víz, fűtés, gáz) – mivel érdemes kalkulálni?

A gépészeti munkák a felújítás lényegi részét képezik, hiszen ezek biztosítják az otthon működését (víz, fűtés, gáz). Jellemző tételek és áraik:

• Vízvezeték csere: Ha a lakás régi (réz vagy éppenséggel még vas) vízcsövekkel rendelkezik, érdemes modern műanyagra (pl. PVC, vagy több rétegű cső) cserélni. Egy lakás teljes vízhálózatának cseréje (konyha + fürdő) anyaggal együtt kb. 300-600 ezer Ft. Ebből anyag ~100-200 ezer, a többi munkadíj. A lefolyócsövek cseréje (pl. öntöttvas csatorna PVC-re) további tétel lehet. Panelban gyakran nem lehet a strangot egy lakáson belül cserélni, ott alkalmazkodni kell a közöshöz.
• Fűtéskorszerűsítés: Ennek költsége nagyon változó attól függően, mi a jelenlegi rendszer. Távfűtéses lakásban általában csak a radiátorokat cseréljük termosztatikus szelepesre. Egy új radiátor felszereléssel ~90 ezer Ft, szóval ha van 4-5 radiátor, az ~400-500 ezer Ft. Egyedi gázfűtésnél nagyobb falat: egy kondenzációs kazán ára 700 ezer – 1 millió Ft, a teljes gázrendszer átalakítása (kéménybéleléssel, engedélyekkel) akár 1,5-2 millió Ft is lehet. A padlófűtés kiépítése még drágább, kb. 3-5 ezer Ft/m² csak a csövezés anyag+munkadíj, plusz a kazán és a padlószerkezet költsége. Egy új kazán + radiátoros rendszer egy 50-60 m² lakásban ~2,5-3 millió Ft körül indul, míg egy 100 m² házra ennek duplája is lehet (VG cikk: egy komplett fűtéskorszerűsítés új kazánnal ~4,5 millió Ft volt.
• Gázszerelés: Ha a konyhában gáztűzhelyet használunk, a gázvezetékek átalakítása kisebb munka, de engedélyeztetni kell. Pár tízezer Ft egy-egy új bekötés/csap, de gázos munkát csak engedéllyel rendelkező szakember végezhet. Ha a felújításkor sokan átállnak elektromos főzésre (indukciós lap), akkor a gáz akár ki is köthető – ennek is van hivatalos menete, költsége.

Fontos költségnövelő lehet, ha át kell helyezni pl. a WC-t vagy a kazánt máshová – a vezetékek nyomvonalának változtatása több munka, mintha csak a helyükön cserélnénk őket. Illetve, ha a társasházban a strang (fővezeték) is rossz, néha kötelező ahhoz is hozzányúlni (közös költség terhére, de kivitelezés ütemezését egyeztetni kell). Összességében egy átlagos lakás komplett gépészeti felújítása (víz + fűtés együtt) ~1-2 millió Ft nagyságrend. Ha ebbe belevesszük a villanyt is (lásd következő pont), akkor a “nem látható” munkák könnyen a büdzsé 20-30%-át is kitehetik, de ezek nélkül nem érdemes szépen újraburkolni a lakást, mert a régi csövek/vezetékek később gondot okoznának.

Villanyszerelés, újravezetékezés költségei

A villanyszerelés tipikusan azon területek egyike, ahol nem látványos a befektetés, de nagyon fontos. A régi alumínium vezetékeket cserélni kell rézre (panel lakásokban is életveszélyesek lehetnek az elöregedett vezetékek). Emellett ma már sokkal több elektromos eszközt használunk, ezért általában bővíteni is kell a hálózat kapacitását (amperszám növelése, új biztosítékok).

• Vezetékek cseréje: A falak vésése, vezetékek behúzása, kötődobozok, dugaljak cseréje kb. 4-6 ezer Ft/m² áron számolható (lakás alapterületre vetítve). Így egy 50 m²-es lakás komplett villanyszerelése ~200-300 ezer Ft munkadíj. Az anyagköltség (kábelek, dobozok, kapcsolók, dugaljak) ehhez hozzáadódik, ami hasonló nagyságrend (attól függően, hány konektor, lámpa stb. van). Tehát összesen mondjuk 500-600 ezer Ft egy teljes újravezetékezés.
• Biztosítéktábla és kapacitás bővítés: A régi olvadóbiztosítékos tablót kötelező lecserélni modern automata biztosítékosra (Fi-relével). Egy ilyen tábla kiépítése 50-100 ezer Ft. Ha 1 fázisról 3 fázisra bővítünk (pl. elektromos tűzhely miatt), az ELMŰ/E.On felé is fizetni kell ~70 ezer Ft + a szerelő munkadíja.
• Világítás és egyéb extrák: Ha süllyesztett lámpák, LED szalagok, okosotthon vezérlés kerül kiépítésre, az mind plusz költség. Egy alap lámpakiállás 2-3 ezer Ft, de egy komplett okos rendszer telepítése több százezer is lehet.

Villanyszerelésnél ne spóroljunk a szakember minőségén: az elektromos tűz tönkreteheti az egész lakást. Mindig kérjünk ÉV (érintésvédelmi) felülvizsgálatot a munka végén, főleg, ha bővítettünk. Általánosságban elmondható, hogy 2025-ben a teljes villanyszerelés ~10-20 ezer Ft/m² költséget jelent all-inclusive (anyag + munkadíj). Ezt érdemes belekalkulálni a büdzsébe, ha a lakás 70-es, 80-as évekbeli vagy még régebbi.

Burkolás és padlócsere árak (laminált, vinyl, kerámia)

A burkolási munkák adják a felújítás látványos részét – ide tartozik minden padló- és falburkolat cseréje. Az árak nagyban függenek attól, milyen anyagot választunk:

• Laminált padló: Ez az egyik leggyakoribb megoldás szobákban. Anyagára széles skálán mozog: a legolcsóbb 8 mm-es laminált lapok ~3000 Ft/m²-től kaphatók, a jobb minőségűek 6-8000 Ft/m², a prémium svájci/német termékek akár 10-12 ezer Ft/m² is lehetnek. A lerakás munkadíja ~3000-5000 Ft/m² (alátét fólia, szegélyezés benne). Tehát egy átlag laminált padló csere anyag+munka kb. 6000-9000 Ft/m². Egy 20 m²-es nappaliban ez ~120-180 ezer Ft. Vinyl padlónál hasonló az ár, bár a ragasztott LVT burkolat drágább (8-10 ezer Ft/m² anyag).
• Kerámia járólap, csempe: A hidegburkolás munkadíja magasabb, mert időigényesebb munka. 2025-ben a burkoló munkadíja kb. 6-10 ezer Ft/m² között mozog (függ a lapok méretétől, vágástól, mintától). Az anyagköltség megint nagyon szór: egy egyszerű csempe 3000 Ft/m², de divatos nagyméretű lapok 10-15 ezer Ft/m²-be is kerülnek. Mozaik, metrócsempe, különleges minták pedig extra munkadíjjal járhatnak. Összességében egy fürdőszoba csempézés (pl. 20 m² falfelület) anyaggal és munkával lehet 300-500 ezer Ft, attól függően, mit választunk. Egy 10 m² konyha padlóburkolása ~150-200 ezer Ft anyaggal együtt, ha középkategóriát nézünk.
• Parketta, egyéb padló: Ha csaphornyos fa parkettát rakunk le, annak munkadíja is 5-8 ezer Ft/m², plusz az anyag (fa parketta 8-15 ezer Ft/m² minőségtől függően). A parkettacsiszolás és lakkozás alternatíva lehet, ha a régi parketta megmenthető: ez kb. 4-6 ezer Ft/m² munkadíj anyaggal, olcsóbb mint az új.

Festés, mázolás, tapétázás 2025-ben

A festés és mázolás adja meg a lakás végső “újillatát”. A festők árai az utóbbi időben meglepő módon nem nőttek drasztikusan, részben a visszaeső kereslet miatt.

• Szobafestés árak: Általában négyzetméter alapon számolják, mégpedig a falfelület négyzetmétere alapján (nem a padlóé!). Egy átlagos tisztasági festés két rétegben ~1500-2000 Ft/m² munkadíjjal megy, ehhez jön az anyag (ami még ~500 Ft/m²). Ha komolyabb glettelés kell, vagy színes festékek több rétegben, az drágítja. Gyakorlatban egy 50 m²-es lakás (kb. 180 m² falfelülettel) kifestése ~300-400 ezer Ft, amiből a munkadíj a nagyobb rész.
• Nyílászáró mázolás: Ha a régi beltéri ajtókat ablakokat nem cseréljük, csak festjük, annak külön díja van. Egy ajtó mázolása ~20-30 ezer Ft, egy ablaké ~15-20 ezer Ft szárnyanként, de sok festő inkább nem bajlódik vele, mert lassú munka (ilyenkor jobb lehet erre külön szakembert hívni).
• Tapétázás: Újra divat lett a tapéta. Egy teljes falfelület tapétázása 2500-4000 Ft/m² munkadíj, plusz a tapéta (ami lehet 3000, de akár 20 000 Ft/tekercs is, típustól függően). Kis felületen (pl. csak egy dekorfal) is szoktak dolgozni a szakik, de annak arányosan magasabb a díja (kis munkáért minimálbér).

2025-ben a szobafestők részéről azt látni, hogy akcióznak is néha, mert a nagy felfutás után kicsit pangás van. Ez jó hír a megrendelőknek: lehet alkudni vagy jobb minőséget kérni ugyanazon az áron. A festés az a fázis, aminél nem érdemes a legolcsóbb ajánlatot választani – a szép munka itt nagyon fontos, mert ez látszik mindenhol. Inkább fessenek egy nappal tovább, de legyenek simák a falak és szép egyenletes a szín.

Nyílászárók és beltéri ajtók cseréje

A nyílászárócsere az egyik legdrágább tétel tud lenni egy felújításban, de sokszor megtérül a fűtési számlán és komfortban. Két fő része van: a külső nyílászárók (ablakok, bejárati ajtó) és a beltéri ajtók.

• Ablakcsere: Egy átlagos méretű (120×150 cm-es) műanyag ablak beépítéssel 2025-ben ~150-180 ezer Ft-nál kezdődik, de jobb minőségben (3 rétegű üveg, jó hangszigetelés) inkább 200-250 ezer Ft/db. Ha nagyobb méretű vagy különleges (pl. osztott vagy íves) ablakokról van szó, az ár még magasabb lehet. A panel lakások ablakcseréje gyakran olcsóbb fajlagosan, mert szabvány méretek vannak és sorozatban egyszerre többet cserélnek. Egy erkélyajtó csere (pl. 90×210 cm, bukó-nyíló) átlag ~400-500 ezer Ft, mivel az nagy üvegfelület és ajtószerkezet együtt.
• Bejárati ajtó: Nagyon fontos a jó minőségű bejárati ajtó (biztonság és hőszigetelés). Egy többpontos záródású acél biztonsági ajtó 300-400 ezer Ft-tól indul, míg a fa bejárati ajtók ennél drágábbak lehetnek. A panel bejárati ajtókat 200 ezer Ft körül is kínálják, de érdemes minőségit venni.
• Beltéri ajtók: Ezek darabára beépítve kb. 80-150 ezer Ft. Az olcsóbb kategória a dekorfóliás ajtó, a drágább a tömörfa vagy üveges design ajtó. Ha az új padló vastagabb lesz, figyelni kell a méretre (esetleg vágni az ajtóból, ha nem cseréljük).

Egy átlagos 50 m² lakásban mondjuk 4 ablak és 1 erkélyajtó van, meg 4 beltéri ajtó. Ezek cseréje összeadva könnyen kijön 1,5-2 millió Ft felett (ablakok ~1-1,2M, erkélyajtó 0,4M, beltéri ajtók 0,4M). A lakásfelújítás árak m2 összegében a nyílászárók akár 20-30 ezer Ft/m²-t is kitehetnek, ha mindet cseréljük. Nyílászárócsere esetén gondoljunk a redőnyökre, párkányokra is, mert ezek külön költségek. Egy műanyag redőny ~30-40e Ft ablakonként, rovarháló 10-15e Ft/db.

Befejező munkák, takarítás és átadás

Miután minden szakipari munka kész, jön a befejező fázis. Ide tartozik a szerelvényezés (kapcsolók, dugaljak felszerelése), lámpák felrakása, bútorok összeszerelése, szilikonozás a hézagoknál – sok apróság, amire figyelni kell. Ezt gyakran a generálkivitelező egyben kezeli, de ha magunk szerveztük a mestereket, lehet, hogy nekünk kell összerakni a konnektorokat a végén. A takarítás szintén nagyon fontos. A profi cégek takarítva adják át a lakást, de ha nem, akkor érdemes takarítóbrigádot hívni. Egy építkezés utáni nagytakarítás ára ~500-1000 Ft/m², azaz egy 50 m² lakásra kb. 30-50 ezer Ft. Ha magunk takarítunk, akkor is lehet bérelni ipari porszívót, takarítógépet. Az átadásnál járjuk végig a lakást a kivitelezővel (ha van), és írjuk össze, ha valahol hibát találunk (úgynevezett punch list). A végszámla kifizetése előtt érdemes meggyőződni róla, hogy minden működik (csapok, WC, elektromos dolgok, fűtés, stb.), mert később nehezebb visszahívni a mestert. A szerződéses garanciákat is vegyük elő: általában 6-12 hónap szokott lenni kivitelezői garancia a munkára. Ez a fázis már nem olyan költséges, inkább odafigyelést igényel. De ne sajnáljuk rá az időt, mert a felújítás sikere múlhat a részleteken: például hogy a szilikonozás szép-e, a bútorok stabilan állnak-e, a frissen festett fal nincs-e összekarcolva költözéskor stb. A kulcsrakész lakásfelújítás lényege, hogy a végén tényleg beköltözhető, élhető otthont kapjunk, minimális utómunkával.

Helyiségenkénti költségek: hol lesz a legdrágább a felújítás?

Nem minden helyiség felújítása kerül ugyanannyiba. Vannak “olcsóbb” szobák és vannak igazi pénznyelők a lakásban. Itt áttekintjük, mely helyiségek igénylik a legnagyobb költségvetést, és miért.

Fürdőszoba felújítás árak (teljes gépészet + burkolatcsere)

A fürdőszoba általában a legdrágább helyiség fajlagosan. Kis alapterületen nagyon sok munka sűrűsödik össze: vízszerelés, csatorna, elektromos (mosógép, bojler), hidegburkolás, szaniterek beépítése, bútorozás. A fürdő felújításakor gyakorlatilag mindig bontani kell (régi csempét leverni, kádat kiszedni), így nem lehet megúszni a koszt. Egy komplett fürdőszoba felújítás költségei (pl. 5 m² fürdő esetén):

• Bontás és vízszigetelés: 100-150 ezer Ft (bontás + új vízszigetelés kenése a zuhanynál/kádnál).
• Gépészet: 200-300 ezer Ft (új víz- és lefolyócsövek, szükség esetén villanyvezetékek, esetleg új villanybojler ~80-120 e Ft).
• Burkolatok: 200-400 ezer Ft (csempézés és padlóburkolás munkadíj + anyag, minőségtől függően).
• Szaniterek: 150-300 ezer Ft (kád vagy zuhanytálca+kabín, WC csésze + tartály, mosdó, csaptelepek, törölközőszárító radiátor stb. – nagy szórás van árban).
• Bútorok és egyebek: 50-150 ezer Ft (mosdószekrény, tükör, polcok, lámpa).

Összegezve egy 5 m² fürdő ~700 ezer – 1,5 millió Ft között újítható fel, átlagos igényekkel valahol 1 millió Ft körül. Ha drága jacuzzis kádat, design csempét, luxus csaptelepeket választunk, simán lehet 2-3 millió is. Itt tényleg el lehet költeni a pénzt, de az alapok (vízszigetelés, csövek) nem azok, amin spórolni érdemes. A fürdő extra költsége még, ha fűtést is korszerűsítünk: pl. padlófűtés, törölközőszárító radiátor bekötése – ezek +100-200 ezer Ft tételek lehetnek.

Konyhafelújítás árak (bútor, gépek, burkolatok)

A konyha a másik nagy falat. Itt a fő költség általában a konyhabútor és a gépek. Egy egyedi gyártású konyhabútor munkalappal, szerelvényekkel könnyedén 1-2 millió Ft is lehet, attól függően, mekkora és milyen anyagokból készül (MDF fóliás vagy tömörfa front, gránit vagy laminált munkalap stb.). Ehhez jönnek a háztartási gépek: hűtő, sütő, főzőlap, páraelszívó, mosogatógép – egy teljes géppark középkategóriában is ~500-800 ezer Ft. Tehát csak a bútor+gépek kapásból 1,5-2,5 millió Ft. Emellett a konyhában is kell burkolni (padló plusz csempe a hátfalra): ennek költsége mondjuk 100-200 ezer Ft, ha nem túl nagy a konyha. A vízvezetéket, lefolyót sokszor itt is módosítani kell, pl. ha máshova kerül a mosogató – vízszerelés + anyag mondjuk 50-100 ezer Ft. Villanyszerelés is lehet plusz, ha új áramköröket kell kiépíteni (sütőnek külön, mosogatógépnek, stb.), ami 50-100 ezer Ft lehet. Tehát egy kisebb konyha (pl. 6 m²) felújítás alap gépekkel, IKEA bútorral talán kihozható 1 millió Ft körül, de egy átlagos konyha (10-12 m², L-alakú pulttal) reálisan 1,5-3 millió Ft. Ha magasra tesszük a lécet, akkor 4-5 milliót is el lehet költeni rá. Fontos tervezni: sokszor a konyha megtervezése (mi hova kerüljön, méretek) már a felújítás előtt kell, mert a kiállásokat aszerint kell kialakítani.

Nappali és hálószobák felújítása

A nappali és hálószobák általában a legolcsóbb helyiségek felújítás szempontjából, mivel itt főleg esztétikai munkák vannak. Ezekben a helyiségekben jellemzően nincs vizesblokk, kevesebb a bonyolult szerelés. Mi kerülhet pénzbe egy nappaliban/hálóban?

• Padlóburkolat: mondjuk 20 m² laminált padló csere ~150 ezer Ft anyaggal és munkával (közepes minőségben).
• Festés: falak, mennyezet glettelése, festése, mondjuk 50 m² falfelület ~100 ezer Ft.
• Villany: itt általában csak a lámpák és kapcsolók cseréje van, minimális költség (ha nem kell új konnektorokat beépíteni).
• Nyílászáró: egy szobaablak csere ~150-200 e Ft, beltéri ajtó csere ~80 e Ft, ezek megnövelhetik a kiadást, de ezeket külön már tárgyaltuk.
• Bútorok: ez kívül esik a felújítás fogalmán általában, de ha beépített szekrényt készíttetünk, az 100-200 e Ft lehet.

Látható, hogy egy szoba felújítása – ha nincs nyílászáró csere – pár százezer forintból kijön. Tehát ha valakinek szorított a büdzsé, lehet priorizálni: előbb a drága helyiségek (fürdő, konyha), a szobák ráérnek utána is, hiszen ott akár saját kezűleg is lehet festeni, padlót fektetni (némi ügyességgel).

Előszoba, erkély, terasz – gyakran elfelejtett költségek

Vannak a lakásnak olyan részei, amikre nem mindig gondolunk külön, pedig itt is felmerülhetnek költségek:

• Előszoba: Itt általában a padló cseréje (kopásálló burkolat kell, mert nagy a forgalom), falak festése, esetleg beépített szekrény van. Egy 4 m²-es előszoba burkolása (pl. greslap) anyaggal együtt ~100 ezer Ft. A beépített cipősszekrény vagy gardrób sokba kerülhet (szabóasztalos munkája 100-200 e Ft). Ne feledjük a biztonsági bejárati ajtót se, ami gyakran az előszoba része – mint említettük, 300 e Ft körüli összeg is lehet.
• Erkély/terasz: Ha van, akkor annak burkolata és korlátja is felújítandó lehet. Egy 5 m²-es erkély újraburkolása vízszigeteléssel, fagyálló lapokkal ~150 ezer Ft. A korlát festése/mázolása 20-30 e Ft, ha mi csináljuk, festék pár ezer Ft. Nagyobb terasznál (pl. kertes ház) a terasz burkolat, esetleg új pergola vagy korlát már komolyabb tétel (akár 500 e Ft is, ha térkövezni kell vagy fa teraszburkolatot lerakni).
• Tároló, pince: Ha társasházi tároló tartozik a lakáshoz és rendbe tennénk, ott általában csak meszelés, polcozás van, minimális költség. De mondjuk egy penészes pincehelyiség rendbetétele (szellőzés, vakolatjavítás) nem várt plusz lehet.

Rejtett költségek, amelyek könnyen megemelhetik a végösszeget

A felújítások hírhedtek arról, hogy szinte mindig többe kerülnek, mint ahogy elsőre számoltuk. Ennek egyik oka a rejtett vagy váratlan költségek felmerülése. Itt összegyűjtjük azokat a tételeket, amik gyakran kimaradnak a tervezéskor, mégis komoly összeget jelenthetnek.

Tervezés, engedélyek, statikus, műszaki ellenőr

• Tervezési díj: Ha komolyabb átalakítást végzünk (falak mozgatása, gépészet komoly áttervezése), akkor érdemes lakberendezőt vagy építészt bevonni a tervezésbe. Egy lakberendezői konzultáció tervrajzzal 100-300 ezer Ft is lehet, de cserébe optimalizálhatja a teret és esztétikai szempontból is profi javaslatokat ad. Statikai terv pl. falbontáshoz 50-150 ezer Ft. Ezek előzetes költségek, amik még a munka kezdete előtt merülnek fel.
• Engedélyezés: A legtöbb beltéri lakásfelújításhoz nem kell hatósági engedély, de ha pl. gázkészüléket cserélünk (kazán), ahhoz gázterv és engedély kell, ami 50 ezer Ft körül indul. Ha társasházban falat bontunk, sokszor a közös képviselet kér statikusi igazolást. Építési engedély csak akkor kell, ha a lakás alapterülete változik vagy tartószerkezetet érintünk, ami ritka felújításkor – de pl. egy tetőtér-beépítésnél már kellhet. Ilyenkor az engedélyezési terv díja több százezer forint is lehet.
• Műszaki ellenőr: Ha nem bízunk teljesen a kivitelezőben vagy nagyszabású a projekt, felkérhetünk műszaki ellenőrt, hogy képviselje az érdekeinket. Az ő díja a beruházás ~1-2%-a jellemzően. Egy 10 milliós felújításnál tehát 100-200 ezer Ft. Cserébe észreveheti a hibákat, mielőtt késő lenne.

Ezek a költségek nem “látszanak” a lakáson, mégis növelik a végösszeget. Fontos átgondolni, szükségünk van-e rájuk. Egy egyszerű felújításnál nyilván nem muszáj lakberendező vagy műszaki ellenőr, de komplex munkánál megtérülhet a szakértelmük.

Konténer, sittszállítás, állványozás, parkolási díjak

A felújítás járulékos logisztikai költségei:

• Konténer és sittszállítás: Ezt már említettük a bontásnál – akár több százezer forint is lehet, ha sok a törmelék. Ezt sokszor külön tételként szerepel a költségvetésben, ne felejtsük el.
• Állványozás: Ha társasházban magasabban van a lakás, és pl. kívülről kell ablakot beemelni vagy klímát szerelni, lehet szükség állványra vagy emelőre. Egy napi emelőkosaras bérlés 50-100 ezer Ft. Állvány építés mondjuk külső homlokzati munkánál pár százezer forint, de lakásfelújításnál ritkán kell egész homlokzatot állványozni (házfelújításnál viszont igen, ott több millió is lehet!).
• Parkolás, behajtás: Budapest belső részein a munkások parkolása napi több ezer forint lehet, amit gyakran a megrendelő áll (vagy beleépítik az árba). Ha konténert kell kihelyezni, arra közterület-foglalási díjat kell fizetni (kerülettől függően napi 1-2 ezer Ft/m² a díj). Egy 5 m²-es konténer egy hétre ~35 m²nap = ~35-70 ezer Ft közterület-használati díjat generálhat, ha szigorúan veszik.
• Anyagmozgatás: Ha nincs lift, vagy nagyon messze lehet csak parkolni, akkor a sittlehordás és anyagfelhordás tovább tarthat – néhány brigád ilyenkor felárat számol (pl. emeletenként +X Ft). Ez nem direkt költség, de a végén megjelenhet a számlán.

Ezek apróságoknak tűnnek, de összeadódva akár 100-200 ezer Ft pluszt is jelenthetnek egy városi lakásfelújításnál. Vidéken jellemzően könnyebb a helyzet (udvarra ki lehet borítani a sittet ideiglenesen, nincs parkolási díj), de ott is lehetnek meglepetések (pl. földút miatt csak kisebb teherautó tud bemenni, többször kell fordulni stb.).

Ideiglenes lakhatás és költözés költsége a felújítás alatt

Sokan megfeledkeznek arról, hogy a felújítás idejére költözni kell. Egy teljes lakásfelújítás alatt ugyanis nem nagyon lehet bent lakni a lakásban – por, zaj, víz és áram nélküliség pár napra, stb. Ezt logisztikailag meg kell oldani:

• Albérlet vagy másik lakás: Ha van hová menni (pl. rokonokhoz), szerencsés helyzet. Ha nincs, akkor bérelni kell egy lakást pár hónapra. Budapesten egy 1-2 szobás lakás bérleti díja 2025-ben ~150-250 ezer Ft/hó. Egy 2-3 hónapos felújításnál ez akár 300-600 ezer Ft plusz kiadás. Igaz, ha a saját lakásunkon dolgoznak, addig se fizetünk rezsit ott (vagy minimálist), de ez sovány vigasz az albérleti díjhoz képest.
• Költöztetés és raktározás: A bútorokat is ki kell pakolni a felújítás elől. A költöztető cégek tarifája kb. 10-20 ezer Ft/óra egy teherautó+brigád. Egy átlag lakást kiüríteni és bevinni egy raktárba 50-100 ezer Ft. Ha nincs hová tenni a cuccot (pl. nincs garázs, pince), akkor bérelt raktár kell: egy 10 m²-es raktárhely kb. 30-50 ezer Ft/hó. 2 hónapra újabb 100 ezer Ft körüli összeg.
• Kétszeri pakolás ideje: Az idő pénz: ha magunk csináljuk a pakolást, szabadságot kell kivenni stb. Ha a kivitelező segít pakolni, azt is meg fogja számolni (inkább magunk oldjuk meg).

Ez a tétel személyes élethelyzettől függően 0 Ft is lehet (ha pl. nyaralóra időzítjük a felújítást vagy ott lakunk), de sokaknál jelentős költség. Bele kell gondolni: 2 hónapig máshol élni nem ingyenes. Pszichésen is teher, anyagilag is. Ha valaki nagyon spórolni akar, esetleg részletekben újít fel és közben a lakás másik felében lakik – de ez nagy kompromisszum, és a mestereket is zavarja.

Váratlan hibák: beázás, penész, elavult vezetékek, azbeszt

Végül, ami mindig benne van a pakliban: a váratlan meglepetések. Felújításkor sok minden előjöhet, amire nem számítottunk, például:

• Rejtett beázás vagy szerkezeti hiba: Leveszik a régi csempét, és kiderül, hogy a fal vizes és omlik – lehet, hogy szigetelni kell, vagy újravakolni az egészet, ami plusz munka/anyag. Vagy feltörjük a padlót, és kiderül, hogy alatta nincs rendes aljzatbeton, azt pótolni kell. Ezek extra százezrek is lehetnek.
• Penészedés: Ha bontás után kiderül, hogy penészes egy falsarok (pl. szekrény mögött nem látszott), akkor gombaölő kezelés, vakolatcsere is kellhet. Pár tízezer Ft-tól pár százezerig terjedhet, attól függ, mennyire súlyos.
• Elavult extra vezetékek: Tipikus, hogy a villanynál pl. kiderül, hogy a fővezeték (felszálló vezeték a lépcsőházban) sem bírja az új terhelést – ennek cseréje a társasház feladata, de ha halogatják, lehet nekünk kell kifizetni előre, hogy haladjon a munka, aztán beszámolják. Vagy pl. kiderül, hogy a szomszéddal közös falban megy egy régi gázcső, amit nem lehet mozgatni, és körbe kell építeni – plusz idő, plusz anyag.
• Azbeszt: Régi épületekben (60-70-es évek) néha tartalmazhat az eternit cső vagy a PVC padló azbesztet. Ha ilyet talál a szakember, azt szakszerűen kell eltávolítani, ami nagyon drága és engedélyköteles. Ez szerencsére ritka, de ha mégis, az több százezer forintos tétel is lehet. Inkább ipari épületeknél jellemző.

Ezekre a rejtett hibákra mindig tartsunk fenn tartalékot. A szakértők szerint minimum a költségvetés 10-15%-át érdemes tartalékként kezelni, pont az ilyen váratlan esetekre. 2025-ben is igaz ez – hiába drágult minden, attól még jöhetnek plusz munkák. Ha szerencsénk van és nincs ilyen, akkor a végén örülhetünk, hogy belefértünk a keretbe vagy marad pénz bútorra.

Lakásfelújítás tervezése és költségvetés készítése lépésről lépésre

Egy sikeres felújítás kulcsa a jó tervezés. Ha előre átgondoljuk az igényeket és a pénzügyeket, sok kellemetlen meglepetéstől kíméljük meg magunkat. Lássuk, hogyan érdemes nekifogni a tervezésnek és a költségvetés összeállításának, lépésről lépésre.

Felmérés, prioritások és reális keret meghatározása

Első lépés: felmérni a jelenlegi állapotot és meghatározni, mit szeretnénk. Írjunk össze mindent, ami a lakásban felújítandó vagy zavar minket – pl. csöpög a csap, repedtek a falak, kopott a parketta, szűk a konyha stb. Ezután állítsunk prioritási listát: mi az, ami nélkül nem érdemes belekezdeni (pl. ha rossz az elektromos hálózat, azt mindenképp csináljuk meg, még ha a konyhabútort esetleg halasztjuk is). Fontos a reális költségkeret meghatározása. Nézzük meg a pénzügyi lehetőségeinket: mennyi megtakarításunk van, kaphatunk-e támogatást (pl. Otthonfelújítási támogatás 2025-ben vidéken újraindult, max 3M Ft-ig, ha jogosultak vagyunk), vagy kell-e hitelt felvennünk. A keretet mindig picit alacsonyabbra lőjük be, mint a tényleges maximum, hogy legyen mozgástér a váratlan kiadásokra. Például ha 10 milliót tudunk rászánni, akkor 8-9 millióra tervezzünk és maradjon 1-2 tartalék. A felmérésnél érdemes szakembert is bevonni: egy tapasztalt kivitelező vagy műszaki szakértő át tudja nézni a lakást és javaslatot tenni, hol várhatók problémák. Esetleg érdemes egy energetikai tanácsadó véleményét is kikérni, ha szigetelésen, fűtéskorszerűsítésen gondolkodunk.

Költségvetés felosztása: bontás, gépészet, burkolatok, bútor, tartalékkeret

Ha megvannak a fő feladatok és a keret, akkor készítsünk részletes költségvetést. Osszuk szét a keretet nagy kategóriákra, például:

1. Bontás és előkészítés: Ide jön a bontási munkák, sittszállítás, esetleg konténer költsége. A teljes keret ~5-10%-a tipikusan.
2. Szerkezet és gépészet: Falazás, vakolás, víz- és elektromos szerelés, fűtéskorszerűsítés. Ez nagy tétel, akár a keret 20-30%-a is lehet, ha teljes cserék vannak.
3. Burkolatok és festés: Hideg-meleg burkolatok anyag+munka, falak festése. Ez is kb. 20-30% lehet, attól függően mennyit költünk anyagra (itt lehet spórolni vagy költeni).
4. Nyílászárók cseréje: Ha van, akkor külön soron kezeljük. Lehet 10-15% is a teljesből.
5. Bútorok, konyha, gépek: Ezt néha külön szedik, mert bútorozni nem kötelező egyből, de ha belevesszük a felújításba, akkor számoljuk ki. Konyhabútor, fürdőszoba bútor, esetleg új kanapé, ágy stb. Erre is érdemes pénzt hagyni, mert hiába szép a felújított lakás, bútorok nélkül nem használható.
6. Egyéb költségek: Tervezés, engedély, műszaki ellenőr, takarítás, költözés – amit fentebb soroltunk a rejtett költségeknél. Tegyük be ide is az előzetes számításba.
7. Tartalékkeret: Ahogy már említettük, minimum 10-15% tartalék. Ezt ne is nevezzük át másra, maradjon “váratlan kiadás” címén, különben hajlamosak vagyunk elkölteni előre.

Ha így felosztjuk, kapunk egy táblázatszerű képet. Például egy 10 milliós keretnél: bontás 0,5M; gépészet 2M; burkolat+festés 3M; nyílászáró 1M; bútor+gépek 1,5M; egyéb 0,5M; tartalék 1,5M. Ez persze csak példa, mindenkinél más arány jöhet ki, de segít látni, hogy mi mennyit visz el. A tartalékot ne csábuljunk el máshova csoportosítani az elején!

Miért fontos a 10-15%-os tartalékkeret 2025-ben is?

Már többször említettük a tartalékkeretet, de nem lehet eléggé hangsúlyozni. 2025-ben az árak ugyan stabilizálódtak valamelyest, de még mindig magas szinten vannak, és a kiszámíthatatlanság megmaradt bizonyos téren (pl. lehet, hogy mire odaérünk a parkettázáshoz, a kinézett anyag ára felmegy vagy kifogy a készlet). A tartalékkeret lényege, hogy ne kerüljünk bajba, ha bármi váratlan jön. Pár példa, amikor életmentő lehet:

• Kiderül, hogy mégis cserélni kell a teljes elektromos vezetéket, amit nem terveztünk – tartalék nélkül nem tudnánk megcsinálni, és félkész maradna a felújítás.
• Az anyag, amit kinéztünk, nincs raktáron, csak drágább hasonló – ha van tartalék, nem gond, ha +20% az ára.
• Elhúzódik a munka és +1 hónap bérleményt kell fizetnünk – tartalék fedezi, különben haza sem tudunk menni.

2025-ben az infláció ugyan csökkenő tendenciát mutat, de még így is lehetnek áringadozások. A munkadíjakat is emelhetik év közben, ha hirtelen megugrana a kereslet. A 10-15% tartalék ezt hivatott megfogni. Inkább jöjjön ki a végén, hogy maradt pénzünk, minthogy a vége előtt elfogyjon a keret és hitelt kelljen felvenni hirtelen drágán. Fontos: ezt a tartalékot tényleg tartsuk fenn. Ne essünk abba a csapdába, hogy “ebből még belefér egy jobb csempe” – mert akkor pont a lényegét veszítjük el a dolognak. Inkább költsük bútorra a végén, ha megmarad, vagy törlesszük elő a lakáshitelt, de ne a felújítás közepén nullázzuk le a számlánkat.

Szakember választás: hogyan találd meg a megbízható kivitelezőt?

A felújítás sikere nagyrészt azon áll vagy bukik, hogy kiket bízunk meg a munkával. Egy jó szakember aranyat ér, egy rossz pedig rémálommá teheti az építkezést. Íme néhány szempont, hogyan válasszunk kivitelezőt, brigádot:

Milyen referenciákat és engedélyeket érdemes ellenőrizni?

Mielőtt szerződünk egy kivitelezővel, mindig kérjünk referenciákat. Ez lehet korábbi munkákról fotó, vagy – még jobb – személyes kapcsolat korábbi ügyfelekkel. Ha lehet, nézzük meg élőben is egy munkájukat. A megbízható mester szívesen ad referenciát, sőt büszke is rá. Ellenőrizzük a szakmai végzettséget/engedélyeket is ott, ahol releváns: pl. villanyszerelőnél legyen meg az erősáramú engedélye, gázszerelőnél a gázmesteri jogosultság. Egy generálkivitelezőnél nézzük meg, szerepel-e a cégnyilvántartásban, nincs-e ellenük sok panasz a neten. Ha tervezőt vonunk be, ellenőrizzük a kamarai tagságát (MMK vagy MÉK). Hasznos lehet utánanézni a szakember nevének online: gyakran fórumokon megosztják az emberek a tapasztalataikat. Persze egy-két negatív vélemény még nem biztos, hogy gond, de ha több helyen is szidják, az intő jel. Egy jó szakember általában elfoglalt – ha valaki azonnal tud kezdeni, az gyanús is lehet (kivéve uborkaszezonban). Viszont vigyázat: 2025-ben kicsit lazult a piac, vannak rendelkezésre álló kapacitások, tehát nem minden azonnal kezdő csapat kontár. Ettől függetlenül a minőségbiztosítás a mi dolgunk: referenciák, engedélyek ellenőrzése.

Árajánlatok összehasonlítása: mit hasonlíts és mit kérdezz vissza?

Mindig kérjünk be több árajánlatot (legalább 2-3-at) ugyanarra a munkára. De nem elég csak a végösszeget nézni – sőt, az a legveszélyesebb. Az ajánlatokat részleteiben kell összehasonlítani:

• Tartalom: Ugyanazt tartalmazzák-e? Lehet, hogy az egyik ajánlat 8 millió, a másik 10 millió, de az olcsóbból hiányzik pár tétel (pl. nem tartalmazza a festést, vagy a szállítási költségeket). Mindig tételes, részletes árajánlatot kérjünk. Egy jó ajánlat tartalmazza a munkanemeket, mennyiségeket, egységárakat, anyag és munkadíj bontásban.
• Anyag vs munkadíj: Van, aki anyaggal együtt adja, van, aki csak munkadíjat ajánl, és mondja hogy az anyag majd a számla szerint. Érdemes tisztázni, ki szerzi be az anyagot. Ha a kivitelező, rá szokott tenni kezelési költséget. Ha mi, akkor nekünk kell idő rá. Nincs “jobb” megoldás, de fontos tudni.
• Garancia, feltételek: Nézzük meg, mit vállal a mester. Van-e garanciális javítási kötelezettség (és meddig)? Mi van, ha csúszik – vállal kötbért a késedelemre? Ezek lehetnek apró betűk, de fontosak.
• Ütemezés: A jó ajánlat azt is tartalmazza, hogy kb. mennyi idő alatt végzi el. Legalább hozzávetőleges ütemterv vagy kezdés-befejezés dátum. Ha ilyet nem mond, kérdezzünk rá.

Amikor összehasonlítjuk, ne csak az árat, hanem a fentieket is. Lehet, hogy a drágább ajánlat profibb, kevesebb kockázatot hagy benne nekünk. Kérdezzünk vissza bátran: ha valami nem világos az ajánlatban, inkább tisztázzuk előre. Például: “Ebben benne van a sitt elszállítása is ugye?” vagy “A fürdőszoba burkolatra 10% tartalékot számolt, mi van ha több kell?”. Egy szakember kiválasztásánál nem mindig az olcsóbbal járunk jobban. A túlságosan alacsony ár gyanús – lehet, hogy utána pluszban ráterhel dolgokat. Inkább egy középáras, de korrekt és szimpatikus hozzáállású csapatot érdemes választani, mint a legolcsóbbat, akiről lerí, hogy sumákol.

Szerződés, ütemterv, fizetési mérföldkövek – hogyan védd magad?

Ha megvan a kivitelező, mindig kössünk írásos szerződést! Akkor is, ha ismerős, sőt akkor pláne. A szó elszáll, az írás megmarad – és egy váratlan vita esetén ez lesz a hivatkozási alap. Mit tartalmazzon a szerződés?

• Műszaki tartalom: Rögzíteni kell, mit kell csinálni. Hivatkozhatunk a tételes árajánlatra mellékletként. Pl. “Jelen szerződés tárgya a XYZ cím alatti lakás teljes körű felújítása a mellékelt árajánlatban foglalt műszaki tartalommal.” Így később nem mondhatja a mester, hogy “ezt nem is beszéltük meg, nem csinálom meg”.
• Határidő: Kezdés és befejezés dátuma (vagy időtartam). Lehet rész-határidő is fázisonként. Fontos beleírni a késedelem esetére valamit: pl. kötbér X Ft/nap, vagy ha csúszik, akkor a mester fizeti az albérleted plusz költségét stb. Ha nem is sikerül ilyen szigorút kiharcolni, legalább legyen benne, hogy törekszik a határidőre és köteles értesíteni, ha csúszás van.
• Fizetési ütemezés: Soha ne fizessünk előre nagy összeget. Tipikus a szakaszos fizetés: előleg (pl. 10-20%) a szerződéskor, aztán készültségi fokkal arányosan. Például bontás után egy rész, gépészet után egy rész, végén mondjuk 10% visszatartás a befejezésig. A Qjob.hu és más források is felhívják a figyelmet, hogy fix áras szerződést manapság nehéz kötni a változó árak miatt, de ettől még ragaszkodjunk hozzá amennyire lehet, vagy legalább a munkadíj rész legyen fix és csak az anyagár változhasson igazolt módon.
• Garancia: Legyen benne, hogy pl. az átadástól számított 1 évig az esetleg felmerülő hibákat kijavítja (pl. repedés a glettben, csap csepeg stb.), kivéve persze, ha rendeltetésellenes használatból adódik. Ezt is jó papíron látni.

Ezekkel a papírokkal védekezünk az ellen, hogy átverjenek vagy magunkra hagyjanak félmunkával. Sajnos hallani történeteket, hogy elment a pénzzel a “mester” és eltűnt. Ezt megelőzendő, sose fizessünk 30%+ előleget; mindig maradjon annyi a kezünkben, ami motiválja, hogy visszajöjjön befejezni. A fizetési mérföldköveket úgy alakítsuk, hogy a munka értékével arányos legyen az addig kifizetett összeg. Ha nagyobb a projekt, fontoljuk meg ügyvéd bevonását a szerződéshez. De legalább egy építőipari szerződésmintát használjunk. A generálkivitelezők általában adnak saját szerződést – ne írjuk alá gondolkodás nélkül, nyugodtan vigyük haza átolvasni, kérdezzünk rá, ha valami nem világos. És a legfontosabb: tartsuk be mi is a vállalásainkat (időben fizetés, együttműködés). Így korrekt a viszony és nagyobb eséllyel alakul jól a projekt.

Spórolási tippek: hogyan csökkentsd a költségeket anélkül, hogy a minőség romlana?

Egy lakásfelújításnál természetes, hogy próbálunk ott spórolni, ahol lehet, de nem szeretnénk a végeredmény rovására. Íme néhány tipp, hogy optimalizáljuk a költségeket okosan:

Mely munkákat végezheted saját kezűleg, és melyeket semmiképp?

A saját munka a legkézenfekvőbb mód a spórolásra – de csak akkor, ha értünk hozzá és van időnk. Amit nyugodtan bevállalhatunk hobbi szinten, ha ügyesek vagyunk: bontási munkák (pl. tapéta leszedése, régi szőnyegpadló felszedése, bútorok szétszedése), festés (főleg utolsó simítások vagy kisebb helyiségek kifestése, ha van benne gyakorlatunk), bútorok összeszerelése (IKEA-szerű bútoroknál rengeteget lehet spórolni a szerelési díjon). Sokan maguk vállalják a laminált padló lerakását is click-system esetén – ez lehetséges, bár kell hozzá gyakorlat, de egy szobányi területen megtanulható. Amit viszont semmiképp se csináljunk engedély nélkül: villanyszerelés a kötődobozban (életveszélyes lehet, plusz szabálytalan), gázszerelés (szigorúan tilos, hatósági engedély kell), vízvezeték-szerelésnél is óvatosan, mert egy rosszul tömített kötés eláztatja az egész házat. Tehát a gépészeti munkákat hagyjuk profikra. A hidegburkolás sem ajánlott amatőrként, hacsak nem gyakorlott az illető – nagyon látszik, ha egy csempézés nincs jól megcsinálva, és visszabontani drága. Lehet gondolkozni kompromisszumos megoldásokban: pl. segédmunkás jelleggel beszállunk a felújításba. Mondjuk mi hordjuk le a sittet a konténerbe, mi takarítunk a mester után – ezzel időt spórolunk neki, pénzt magunknak. De ezt előre egyeztessük, ne akkor ugráljunk ott, amikor dolgozik, mert zavarhatja. Összességében: barkácsolni csak akkor ér meg, ha tényleg értünk hozzá vagy tanulni akarjuk, és van időnk. Ellenkező esetben a javítás drágább lesz, mint amit spóroltunk. A kritikus rendszereket (víz, gáz, villany) bízzuk szakemberre.

Anyagválasztás: hol érdemes prémiumot venni, és hol elég a középkategória?

A anyagok minősége nagyban befolyásolja a költségeket. Nem kell mindennek csúcskategóriásnak lennie – bizonyos helyeken lehet okosan takarékoskodni:

• Burkolatok: A padló- és falburkolóknál azt szokták mondani, hogy a nagyon olcsó kínai csempe kerülendő (pontatlan, törékeny), de a középkategória (pl. lengyel, spanyol gyártmányok) bőven elég lehet. A prémium olasz csempék gyönyörűek, de 3-4× árban – elgondolkodtató, hogy megéri-e. Inkább a lerakási minőségen nem szabad spórolni: egy olcsóbb lap is szép lehet, ha jól van rakva. A padlónál, ahol nagy a kopás, érdemes tartósabbat választani (pl. kopásállósági osztály alapján).
• Szaniterek, csaptelepek: Itt a működés és tartósság a fő szempont. A túl olcsó csaptelep 1-2 év múlva csöpöghet. Egy középkategóriás (pl. Mofém, Grohe alapmodell) már megbízható és nem vészes az ára. WC csésze, kád esetén is a középút jó: a legolcsóbb vékony műanyag kád helyett vegyünk acél vagy akril kádat kicsit drágábban, mert tovább tart. De nem muszáj masszázskádat venni, ha nem létkérdés.
• Nyílászárók: Itt nem érdemes olcsósítani. Az ablakoknál pl. a 3 rétegű üveg ma már standard, vegyük azt. Az ajtóknál a nagyon olcsó beltéri ajtók hamar vetemedhetnek, érdemes egy fokkal jobbat választani (CPL fóliás pl.). A bejárati ajtónál pedig mindenképp a biztonság és szigetelés legyen a fő szempont, ne az ár.
• Elektromos szerelvények: Kapcsolók, dugaljak – ezeknél a design márkák nagyon drágák, de egy standard Legrand vagy Schneider szerelvény jó minőség és elérhető ár. Nem itt kell Armani-t venni…
• Festék: A nagyon olcsó festékek gyengén fednek, így több kell belőlük, nem biztos hogy spórolunk. Egy középkategóriás (pl. Héra, Poli-Farbe) festék jó ár-érték. A prémium Dulux vagy Sigma akkor kell, ha extrát akarunk (moshatóság, speciális szín). Pl. gyerekszobába lehet érdemes lemoshatót venni, máshova elég a normál.

Időzítés, akciók, raktárkészletről vásárlás előnyei

Időzítés kérdése: Az építőanyagoknak is vannak “szezonjai”. Például csempét, szanitert év végén sok helyen leakcióznak (készletkisöprés). Ha tehetjük, figyeljük az akciókat a nagyobb barkácsáruházakban vagy gyártói outletben. Néha 20-30% is fogható ugyanazon terméken. Raktárkészlet vs. rendelés: Ha olyan burkolatot, bútort választunk, ami raktáron van, az gyakran olcsóbb és biztosabb, mint a katalógusból rendelni. Ami rendelésre jön külföldről, annak drága a szállítása, és ha több kell belőle, bonyolult pótolni. A raktári termékből megvehetjük pontosan amennyi kell, és ha marad, sokszor vissza is veszik bontatlanul. Tehát lehet, hogy nem azt a csempét kapjuk, amit megálmodtunk, hanem egy hasonlót, de épp akciós – ezzel sokat spórolhatunk. Évszakok: Lakásfelújításnál nincs annyira szezon, mint pl. kültéri munkáknál, de tapasztalat, hogy január-februárban lassabb a piac, ilyenkor a mesterek is engedékenyebbek árban. Nyáron csúcsidő van (mindenki akkor akar), ősz megint erősebb. Ha flexibilisek vagyunk, próbáljuk holtszezonra időzíteni a nagyobb munkát – könnyebb jó szakembert kapni és talán alkudni is jobban lehet.

Tipikus hibák, amelyek végül megdrágítják a felújítást (rossz tervezés, plusz körök, utólagos módosítások)

Sajnos sokszor mi magunk is okozói vagyunk a költségtúllépésnek bizonyos hibákkal. Néhány tipikus eset:

• Rossz tervezés miatti módosítás: Például menet közben jövünk rá, hogy mégis máshol kéne a konnektor vagy a falat arrébb kellett volna tenni 30 centivel. Utólag javítani sokkal drágább, mint előre megtervezni. Ezért kell sokat tervezni előre, akár leragasztani a padlóra a konyha alaprajzát, hogy lássuk, kényelmes-e.
• Olcsó mester drága javítása: Spórolásból olcsó, bizonytalan szakival kezdetünk, aki elront valamit (foltos a festés, leejti a csempét és reped stb.). Aztán hívni kell egy jobbat javítani, duplán fizetünk. Inkább kerüljük el ezt a helyzetet megelőzéssel.
• Nem megfelelő anyag használata: Ha pl. beltéri festéket kenünk fürdőbe penészgátló helyett, vagy olcsó lamináltat teszünk padlófűtésre (ami nem bírja), akkor gyorsan cserélni kell majd, ami újabb kiadás. Mindig rendeltetésnek megfelelő anyagot használjunk, ne ott spóroljunk, hogy “ez is jó lesz oda” ha nem oda való.
• Kapkodás, nincs szerződés: Ha sietve kezdünk bele, nem rögzítünk mindent, könnyen szétcsúszik a költség. Tipikus, mikor időszűkében vagyunk (pl. babavárás előtt gyorsan), és a mester ezt látja, kihasználhatja: “ez még plusz 100 ezer lesz, különben nem tudom befejezni időben”. Tervezési hibának is felfogható a túlzott rohanás.

A legfontosabb tanulság: a felújítás végén a minőség úgyis kifizetődik. Ha valamit olcsón, de rosszul csinálunk meg, az előbb-utóbb gond lesz és akkor mégegyszer meg kell csinálni – végül drágább lesz. Ezt próbáljuk elkerülni azzal, hogy előre gondolkodunk és megfontolt döntéseket hozunk, nem csak az ár alapján.

Lakásfelújítás vagy költözés? – amikor már nem éri meg a teljeskörű felújítás

Felmerülhet a kérdés: vajon mindig megéri felújítani a lakást, vagy néha jobb döntés inkább másik ingatlanba költözni? Néhány szempont, ami segíthet eldönteni, mikor melyik ésszerűbb:

Felújítás vs. új építés m² árai – mikor mi a logikusabb döntés?

Ha egy nagyon rossz állapotú, elavult ingatlanunk van, aminek a felújítási költsége aránytalanul magas lenne, érdemes összevetni, hogy mennyiért jönne ki egy hasonló új lakás vagy ház. Például: adott egy 50 m²-es lakás, amit ~15 millió Ft-ból lehetne teljesen felújítani. Ha ugyanezen a környéken egy új építésű 50 m²-es lakás mondjuk 60 millió Ft, és a régi lakásunk jelenlegi értéke felújítatlanul 40 millió, akkor a felújítás + lakás ára együtt (40+15=55) még mindig kevesebb, mint egy új lakás. Ilyenkor valószínűleg megéri felújítani, mert olcsóbban kapunk kvázi “új lakást”. Viszont ha egy ház esetén a felújítás számlája már közelíti egy új építés költségét, el kell gondolkodni. Ma egy új családi ház építése négyzetméterenként ~800 ezer – 1 millió Ft (jó energetikával). Ha van egy régi ház, ahol a teljes felújítás hasonló tételre rúgna, lehet jobb eladni és építkezni újat. Persze ebbe beleszól az is, hogy szeretjük-e a környéket, telket, mert ahhoz kötődünk. Egyes esetekben a panel vs újépítésű dilemmája is felmerül: a panelek felújítása is drága, de az újépítésű lakások is drágák. Itt megint mérlegelni kell: a panelnél hiába újítod fel a lakást, maga az épület (lépcsőház, szigetelés) régi marad. Egy új társasház viszont minden téren modern. Ha a különbség az árban nem óriási, lehet érdemesebb újba költözni. Egy szakmai portál is kitért rá, hogy ha a felújítás költségei nagyon elszállnak, bizony érdemes fontolóra venni az új építés opcióját. A generálkivitelezés árak házaknál pl. kulcsrakészen 2025-ben is 600-700 ezer Ft/m² körül mozognak, a luxus persze több. Ha a mi házunknál a felújítási m² ár közelít ehhez, akkor lehet gazdaságtalan a felújítás.

Lakásfelújítás megtérülése eladás vagy kiadás esetén

Befektetésként tekintve: megtérül-e a felújítás költsége, ha utána eladjuk vagy kiadjuk a lakást?

• Eladás esetén: Egy felújított ingatlanért jellemzően többet lehet kérni, mint egy felújítandóért. De nem mindig a teljes felújítás ára jön vissza. Például ha egy felújítandó lakás 40M Ft, és ráköltünk 10M-et, talán 50-52M-ért adható el (mert a vevőnek is számít, hogy kész van). Tehát nagyjából nullszaldó vagy kis nyereség lehet rajta, főleg ha jól felújítottuk. Az is lehet stratégia, hogy csak kozmetikai felújítást végzünk eladás előtt: tisztasági festés, rendrakás – minimális költség, de jobban mutat, így gyorsabban elmegy vagy kicsit magasabb áron. Teljeskörű felújítást általában akkor térül meg eladásnál, ha nagyon rossz volt az állapot és emiatt áron alul vettük, majd felújítva piaci áron adjuk el.
• Kiadás esetén: Itt fontos a tartósság és az, hogy a bérlőknek tetsszen. Egy szépen felújított lakást könnyebb kiadni, kevesebb üresen állási idő, és magasabb bérleti díj is elkérhető. A felújítás költsége így havonta “térül” meg a magasabb bérleti díjban. Például felújítás előtt 150e Ft/hó-ért tudtuk kiadni, utána 180e-ért – évi +360e Ft bevétel. Egy 5 milliós felújítás ~14 év alatt hozná vissza csak ezt a többletet, szóval nem kimondottan befektetésként térül meg gyorsan. Viszont kevesebb gond lesz a lakással (új vezetékek nem hibásodnak), és jobb bérlőt vonzhat.

Inkább azt mondhatjuk, a felújítás hozzáad az értékhez, de nem feltétlenül nyereség. Kivéve, ha nagyon jó érzékkel csináljuk és a piac is felfelé megy.

Befektetőknek: milyen felújítási szint hozza a legjobb hozamot?

Befektetési célú felújításnál az aranyszabály: olyan szintet hozz ki, ami a célcsoportnak megfelel, de ne költs túl.

• Ha a célcsoportod egyetemisták (kis lakás, belváros, kiadásra), akkor tartós, de olcsó megoldások kellenek: strapabíró laminált padló, fehér falak, IKEA konyha. Itt nem térül meg a márvány pult vagy a tölgy parketta, mert a bérlő nem fog dupla bérleti díjat fizetni érte.
• Ha luxus szegmens a cél (pl. Airbnb prémium apartman vagy high-end vevőkör), ott viszont kötelező a magas minőség, mert különben nem tudsz kitűnni a piacon. Az ilyen felújítás drága, de a bérleti díj is sokkal magasabb lehet.
• A “flipping”, azaz lakás megvétele-felújítása-eladása modellnél arra mennek rá a befektetők, hogy minél kisebb ráfordítással érjenek el látványos változást. Pl. homestaging: festés, dekor, pár bútor, és máris sokkal vonzóbb a lakás. Nem feltétlen cserélnek ki mindent, csak ami nagyon muszáj. Mert minden beletett forint csökkenti a profitot. Viszont, ha valami komoly probléma van (pl. rossz elektromos hálózat), azt mindenképp orvosolni kell, mert az visszaüthet az adásvételnél (vevő észreveszi, lekéri a műszaki állapotot stb.).

Tehát befektetőként azt kell kimatekozni, hogy mennyivel nő az ingatlan értéke vagy bérleti díja a felújítás hatására, és az megéri-e. A tapasztalat az, hogy egy ízléses, semleges stílusú felújítás hozza a legjobb hozamot – nem a legdrágább anyagokkal, hanem jó kivitelezéssel és designnal. Inkább költsünk lakberendezőre egy kicsit, hogy az olcsó csempéből is menő fürdőt varázsoljon, minthogy ész nélkül ráköltsünk a legdrágább berendezésre, ami lehet, hogy a vevőnek nem is tetszik.

Gyakori kérdések a teljeskörű lakásfelújítás áraival kapcsolatban (GYIK)

Végül térjünk ki néhány gyakori kérdésre, ami a teljeskörű lakásfelújítás kapcsán fel szokott merülni az árakról, költségekről.

Mennyi idő egy teljeskörű lakásfelújítás 2025-ben?

A felújítás időtartama persze nem ár, de szorosan összefügg vele (minden plusz nap munkaidő, rezsi). 2025-ben egy átlagos, 50 m² körüli lakás teljeskörű felújítása kb. 2-3 hónapot vesz igénybe. Ebben benne van a csúszások esélye is. Ha sok egyedi gyártású dolog van (pl. bútor), vagy ha a ház szabályai miatt csak bizonyos időszakban lehet zajos munkát végezni, elhúzódhat 4 hónapig is. Nagyobb lakásnál (80-100 m²) inkább 4-6 hónap reális. Panelban gyorsabban lehet haladni (kevesebb váratlan tényező, egyenes falak), ott egy 50 m² panel akár 6-8 hét alatt is kész lehet profi csapattal, mint a qjob.hu példája is mutatta (2 hónap alatt végeztek a 54 m²-rel). Az idő pénz: ha a mester hónapokig húzza, az nekünk albérleti díj stb. Szóval mindig kérdezzünk rá, mennyi idő alatt csinálja meg, és lehet szerződésben rögzíteni a határidőt.

Lehet-e fix áras szerződést kötni ilyen piaci környezetben?

A nagy árvolatilitás éveiben (2021-22) sok kivitelező elzárkózott a fix áras szerződéstől. 2025-re már valamelyest normalizálódott a helyzet, de még így is előfordul, hogy anyagár-változásra hivatkozva a vállalkozó nem akar teljesen fix árat mondani előre. A javaslat az, hogy rögzítsük a munkadíjat fixen, és az anyagköltséget kezeljük rugalmasabban, de átláthatóan. Pl. beleírható a szerződésbe, hogy “az anyagokat a megrendelő számlára veszi, a vállalkozó által biztosított kedvezményekkel” – így mi fizetjük, amennyi, de látjuk a számlát. Vagy ha a vállalkozó szerzi be, akkor is számlával igazolja és egy előre egyeztetett % kedvezményt vagy kezelési költséget tegyen rá. Teljesen fix áras szerződés is létezik (sok generálkivitelező így dolgozik), ilyenkor viszont beleszámolják az esetleges drágulást, tehát kicsit magasabb induló árat adnak. Ez nekünk biztonság (nem fut el a költség), nekik kockázat. Ha van bizalom és stabil piac, szerintem érdemes fixálni ahol lehet, mert nekünk jobb úgy kalkulálni. Kisebb munkákra (pl. fürdőfelújítás) simán lehet fixáras megállapodást kötni, mert ott rövid a projekt (6-8 hét) és belátható. Egy több hónapos, nagy volumenű felújításnál kalkuláljunk be egy csúszó részt – pl. kimondva, hogy “ha a petrolkémiai termékek ára 10%-nál többel nő, a festék ára változhat” vagy ilyesmi. Ezt korrekt módon meg lehet beszélni. 

Milyen engedélyek kellenek egy átlagos lakásfelújításhoz?

A legtöbb lakásfelújításhoz nem szükséges építési engedély. Néhány eset, amikor mégis:

• Társasház és falbontás: Ha tartófalat bontunk vagy átjárót nyitunk, ahhoz statikus és engedély kell (mert építési engedélyköteles). Ha csak válaszfalat módosítunk, akkor általában elég a ház hozzájárulása, de érdemes írásban kérni a közös képviselőtől.
• Gépészeti engedélyek: Gázkészülék cseréjéhez (kazán) tervet kell készíttetni gáztervezővel és engedélyeztetni a szolgáltatónál. Villanynál, ha teljesítménybővítés van, azt is be kell jelenteni az áramszolgáltatónak. Víz-csatorna átalakításnál a vízművel nem nagyon kell egyeztetni lakáson belül, csak ha pl. strangot zárunk el időre (akkor a közös képviselőnek szólni).
• Hivatalos bejelentés: Ha nagyon nagy felújítás van (pl. generálkivitelezővel), akkor ők szoktak lenni, akik bejelentik az ÉTDR-be (Építési hatóság nyilvántartása) az ún. építési naplót, de lakásoknál ezt általában nem kérik. Házfelújításnál, ha van építési engedélyes munka, akkor kell.
• Műemléki vagy védett épület: Na, itt vigyázat, mert ha a ház műemléki, lehet engedélyhez kötik még az ablakcserét is. Mindig nézzünk utána a helyi szabályoknak.

Ami biztosan nem kell engedély: burkolatcsere, festés, padlózás, nyílászárócsere (nem műemléknél), konyha- fürdő átépítés, ha nem jár funkcióváltozással (mondjuk ha a konyhát fürdővé alakítanánk, az már engedélyköteles). A társasházi szabályokat viszont tartsuk, mert a házirend írhat elő dolgokat (pl. csak hétköznap 8-17 között lehet zajongani; strangzárási engedély kell stb.). Összefoglalva: egy átlag lakásfelújítás bürokrácia-mentes, de figyeljünk a szomszédokra és a közös képviselőre. Inkább szóljunk nekik előre, még ha engedély nem is kell, mert sok konfliktust megelőzhetünk.

Hogyan kerüljem el az „elszállt” végszámlát?

Az “elszállt végszámla” jelenség, amikor a végén sokkal több lesz a fizetnivaló, mint gondoltuk. Ennek elkerülésére több ponton is figyelni kell:

• Írásos, részletes árajánlat és szerződés: Már kitértünk rá, de ez a fő: ha le van írva, mit kapunk mennyiért, kisebb eséllyel van vita. Ha valami pluszmunka jön, arról minden esetben írásban egyezzünk meg előtte, mennyibe kerül. Ne engedjük, hogy utólag mondjanak be egy összeget.
• Folyamatos kontroll: Legyünk jelen (ha nem fizikailag, legalább kommunikációban) a projekt alatt. Kérdezzünk rá hetente, hogy minden a terv szerint halad-e, van-e bármi plusz igény vagy anyag. Így előre láthatjuk, ha valami drágább lesz.
• Változtatások kerülése: Ahogy már említettük, az utólagos módosítgatás drága. Ha mégis muszáj változtatni, kérjünk rá új árajánlatot az adott részre, és csak akkor kérjük, ha az belefér.
• Tartalékkeret tartása: Legyen ott az a puffer a fejünkben, hogy oké, kicsit több is lehet, de arra van tartalék. Ha ehhez nem nyúlunk, akkor nem érhet kellemetlen meglepetés.
• Utolsó részlet visszatartása: Ne fizessünk ki mindent, amíg nem vagyunk elégedettek. Legyen mondjuk 5-10% a végén, amit csak akkor adunk át, ha tényleg minden rendben. Így a kivitelező is motivált marad javítani, befejezni mindent.
• Dokumentálás: Érdemes vezetni egy költségnaplót. Ebbe írjunk fel mindent, amire költöttünk (anyag, munkadíj, plusz javítás, akármi). Így látjuk, hogy állunk a kerettel. Ha azt látjuk, hogy már 80%-át elköltöttük a pénznek, de még csak 60%-ánál tart a munka, az gyanús, ideje leülni átbeszélni a mesterekkel.

Ha mindezeket betartjuk, jó eséllyel elkerüljük a horrorsztorikat, amikor a végén kiderül, hogy duplája lett a költség. Sose felejtsük: mi vagyunk az ügyfelek, jogunk van tudni, mire megy el a pénzünk. A korrekt kivitelező ebben partner, transzparensen kommunikál. Ha valaki kertel vagy nem ad írásos ajánlatot, az már intő jel az elején – inkább keressünk mást, mielőtt beleugrunk egy kétes üzletbe.

---

Összegzés: A teljeskörű lakásfelújítás komoly vállalkozás, de megfelelő tervezéssel és körültekintéssel kézben tarthatóak a költségek. Az árak 2020-2026 között jelentősen nőttek, de mostanra stabilizálódtak valamelyest, így aki most vág bele, az már kiszámíthatóbb terepen mozog, mint pár éve. Mindenképp alaposan tájékozódjunk (például cikkekből, forrásokból), kérjünk több ajánlatot, és tervezzünk tartalékkal. Így a felújítás végeztével nemcsak egy gyönyörű, megújult otthonunk lesz, hanem az anyagi kereteink is az ellenőrzésünk alatt maradnak. Sok sikert és kitartást a felújításhoz!