Az Európai Unió az elmúlt évtizedekben kiemelten fókuszált a hulladékgazdálkodás és az újrahasznosítás gazdaságban játszott szerepére. A figyelem középpontjában az építőipar áll, amely jelentős mennyiségű hulladékot termel.
A hulladék mennyiségének csökkentése és az újrahasznosítás fokozása kulcsfontosságú a szektor fenntartható működésének biztosításában – ahogy ezt az EnergyHub blogjában is olvashatjuk.
Az építésből és bontásból származó hulladékok komoly problémát jelentenek a környezetvédelemben. Az adatok szerint Európában évente közel 2,5 milliárd tonna hulladék keletkezik. Ennek jelentős része, mintegy 600 millió tonna, újrahasznosítható lenne, mégis a lerakókban végzi. Az Unió célja, hogy 2020-ra az építési-bontási hulladékok 70%-át újra felhasználják.
A gazdasági és környezeti hatások
Az építési hulladék gazdasági hatásai sem elhanyagolhatóak. A széles körű újrahasznosítás nemcsak a környezet megóvását, hanem gazdasági előnyöket is jelent. Az energiafelhasználás csökkentése és az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerek bevezetése különösen fontos szerepet játszanak a cégek fenntarthatósági stratégiáiban.
A tagállamok közötti különbségek a hulladék újrahasznosítási gyakorlatokban azonban jelentősek. Miközben Hollandiában és Németországban már a megnőtt az arány, más országokban, például Bulgáriában vagy Romániában még mindig alatta marad a kívánt szintnek.
Jogszabályi és technológiai irányok
A jogalkotók és a szakmai szervezetek is felismerik a környezeti és gazdasági hasznok mellett a jogi szabályozás fontosságát. Az energiahatekonysági auditálás és a tervezési folyamatok integrálása a hulladékcsökkentés érdekében különösen érdekes terület.
Technológiai újdonságként a Building Information Modeling (BIM) alkalmazása a tervezésnél növeli az építési folyamatok hatékonyságát. A BIM-alapú tervezés segíthet a hulladék mennyiségének csökkentésében, ami hasznos lehet az erőforrás-hatékonyság javításában. Az ehhez kapcsolódó kutatások is azt jelzik, hogy a BIM mintegy 4,3–15,2%-kal csökkentheti a hulladék mennyiségét.
A jövő kihívásai és lehetőségei
A fenntarthatóság iránti növekvő kereslet nemcsak az Uniós, de a hazai szabályozásban is érezteti hatását. Magyarországon, bár látványos eredményeket értek el, az építési hulladékok kezelése még mindig jelentős kihívást jelent.
Az illegális hulladéklerakás helyzete komoly aggodalmakat vet fel, amihez társul az építési hulladékok magas aránya a teljes hulladékmennyiségen belül. Az állam és a vállalkozások közötti együttműködés javítása elengedhetetlen az eredmények hosszú távú fenntartásához.
Végül, az újrafeldolgozott anyagok piaca is kulcskérdés. Szükség van a fogyasztói szokások megváltoztatására és az újrafeldolgozott termékek szélesebb körű elérhetőségére. A jövőben a fenti kihívások és lehetőségek integrált, stratégiai kezelése válhat a siker kulcsává az energetikai és építőipari szektorban.
