Az ingatlan adásvétel nem csupán a szerződés aláírásából áll — számos jogi és gyakorlati kérdés merül fel, amelyeket mindkét félnek figyelembe kell vennie.
Különösen fontos a kellékszavatosság kérdése, amely meghatározza az eladó felelősségét a hibás teljesítés esetén.
Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk:
- a kellékszavatosság fogalmát,
- annak kizárási lehetőségeit,
- valamint a vevő és az eladó jogait és kötelezettségeit.
Íme minden a kellékszavatosságról.
Kellékszavatosság fogalma
A kellékszavatosság az eladó felelősségét jelenti a hibás teljesítésért. Ez a fogalom arra utal, hogy az eladónak biztosítania kell, hogy az eladott ingatlan megfelel a szerződésben és a jogszabályokban meghatározott minőségi követelményeknek.
A kellékszavatosság az eladó azon kötelezettsége, hogy a termék vagy szolgáltatás hibátlan állapotban kerüljön átadásra. Az ingatlan adásvétel során ez azt jelenti, hogy az ingatlan minden szempontból megfelel az elvárásoknak, beleértve a műszaki állapotot és az egyéb szerződésben meghatározott feltételeket.
Jogi alap
A kellékszavatossági kötelezettséget a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) szabályozza. E törvény alapján az eladónak biztosítania kell, hogy az általa értékesített ingatlan minden tekintetben megfelel a szerződésben foglaltaknak.
Hibás teljesítésről akkor beszélünk, ha az ingatlan nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban előírt minőségi követelményeknek. Ez lehet például építési hibák, szerkezeti problémák, vagy olyan hiányosságok, amelyeket a vevő a szerződéskötéskor nem ismerhetett fel.
Kellékszavatosság kizárása
Az eladó és a vevő közötti megállapodás során lehetőség van a kellékszavatossági jogok kizárására vagy korlátozására, de ez nem lehet teljes körű.
Kizárási lehetőségek
A felek közösen megállapodhatnak abban, hogy az eladó csak bizonyos mértékig vállal felelősséget az ingatlan hibáiért. Azonban fontos megjegyezni, hogy a teljes kizárás jogilag nem megengedett, mivel ez sértené a vevő jogait.
Az eladó felelőssége a rejtett hibák esetében megmarad. Rejtett hibának minősül minden olyan hiba, amely a szerződéskötéskor nem volt felismerhető, és amely jelentős mértékben csökkenti az ingatlan értékét vagy használhatóságát. Az eladó tehát nem mentesülhet a felelősség alól, ha az ingatlan ilyen hibával rendelkezik.
Jogok és kötelezettségek

A kellékszavatosság kapcsán mind az eladónak, mind a vevőnek vannak jogai és kötelezettségei, amelyeket be kell tartani a jogvita elkerülése érdekében.
Ha az ingatlan hibásnak bizonyul, a vevő több lehetőség közül választhat. Kérhet kijavítást, cserét, árleszállítást, vagy akár el is állhat a szerződéstől. Ezek a jogok biztosítják, hogy a vevő megfelelő kompenzációt kapjon a hibás teljesítés esetén.
Az ingatlanok esetében az eladó felelőssége öt évig áll fenn a hibás teljesítésért. Ez az időszak elegendő ahhoz, hogy a vevő felfedezze az esetleges rejtett hibákat és érvényesítse jogait az eladóval szemben.
Kellékszavatosság a gyakorlatban
A gyakorlati példák és esettanulmányok segíthetnek jobban megérteni a kellékszavatossági jogok és kötelezettségek alkalmazását a mindennapi életben.
Például, ha egy vevő új építésű lakást vásárol, és később kiderül, hogy a tető beázik, ez hibás teljesítésnek minősül. A vevő kérheti a tető kijavítását, vagy ha ez nem lehetséges, akkor az árleszállítást vagy akár a szerződéstől való elállást.
Egy másik példa lehet, ha egy régi ház vásárlásakor a vevő nem veszi észre, hogy a vízvezeték rendszer elöregedett és gyakran szivárog. Ebben az esetben is jogosult a vevő a kijavításra vagy egyéb jogainak érvényesítésére.
Összegzés
Az ingatlan adásvétel során a kellékszavatossági jogok ismerete kulcsfontosságú a vevő és az eladó számára egyaránt. Az eladó kötelessége, hogy hibátlan ingatlant adjon át, míg a vevő jogosult a megfelelő kompenzációra hibás teljesítés esetén. A jogviták elkerülése érdekében mindig ajánlott írásban rögzíteni minden lényeges információt és hibát, így mindkét fél biztonságban érezheti magát az ingatlan adásvétel során.