A hangos szomszéd sokak ősellensége: a vasárnap hajnali fűnyírás vagy egy hétköznap esti mulatság a szomszédban kellően idegtépő lehet, és nem is kérdés, hogy ezeket jogszabály tiltja.
De mi a teendő vitás esetekben: ha a szomszéd kiabál, ha a baba sír, ha ugat a kutya vagy ha kopog a felső szomszéd magassarkúja? Van-e különbség csendrendelet és csendháborítás között?
És persze: érdemes mindig egyből bejelenteni a csendháborítást, vagy jobb először békés eszközökhöz folyamodni?
A csendháborítás szabályai
A csendháborítás jogszabálya tulajdonképpen azt tiltja, hogy a tulajdonosok (bérlők, lakók, haszonélvezők) ok nélkül zajongva zavarjanak bárkit a pihenésében. Alapesetben tehát csendháborító lehet valaki akkor is, ha szükségtelenül dudál folyamatosan az utcán, vagy kiabál, akár fényes nappal.
A helyzet viszont nem ilyen egyszerű: a csendháborításnak különböző szintjei vannak, és nem is csak személyek okozhatják, hanem üzemi területek, építési munkálatok is. Ezeknek szintén be kell tartaniuk a jogszabályt, ami szabályozza, hogy hány decibel zajt bocsáthatnak ki.
Tehát az, hogy valaki építkezni szeretne majd, majd ezt egy papíron jelzi a többi lakó számára, még nem jogosítsa fel arra, hogy a csendháborítás szabályait figyelmen kívül hagyja.
A csendháborítással kapcsolatban a helyi városi- vagy kerületi önkormányzat további rendelkezéseket hozhat. Tipikus például, hogy Balaton-menti településeken további csendrendeletet hoz a városirányítás, illetve a csendháborítás szabályai a társasházi SZMSZ-ekben is megjelennek.
Hány órától van csendháborítás? Hány decibeltől számít valami csendháborításnak?
Szerencsére a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet (a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról) világosan leírja, hogy mikor beszélhetünk csendháborításról.
Az a kérdés, hogy “hány órától van csendháborítás?” azért nem állja meg a helyét, mert csendháborítás tulajdonképpen bármikor történhet, csak éppen más a különböző időtartamokhoz rendelhető küszöbérték.
Reggel 6:00 és este 22:00 között nagyobb a megengedett zajkibocsátás, a decibel érték. Éjszaka viszont (22:00 és 6:00 között, hacsak nincs ezt tovább korlátozó vagy feloldó rendelet) alacsonyabb zaj a megengedett.
Más decibel érték vonatkozik a falvakra, kisvárosokra, üdülőterületekre, gazdasági területekre, és nagyvárosok lakónegyedeire.
A leggyakoribb szabályozás az alábbi:
- 6-22 óra között kb. 45-55 decibel a megengedett,
- 22-6 óra között pedig általában maximum 30-40 decibel.
Külső zajforrások (kertépítés, fűnyírás, stb.) vasárnap és munkaszüneti napokon nem végezhetőek, hétköznapokon 7-20 óra között végezhetők, szombaton pedig 9-12 óra, illetve 15-18 óra között.
Kertépítést tehát jogosan végez a szomszéd munkanapokon már 7 óra után is, a zajos munkavégzés hétvégén viszont már sokkal korlátozottabb szabályokkal jár.
Csendháborítás bejelentése
Mit tehetünk, ha zavar a vasárnapi fűnyírás? Mi a csendháborítás feljelentésének menete?
Az első lépés, hogy szóban hívjuk fel a csendháborító figyelmét arra, hogy túlságosan zajos. Fontos, hogy először békés eszközökhöz folyamodjunk: a szomszéd ugyanis szomszéd marad, a viszony elmérgesedése pedig sokkal több bajt okozhat, mint az, hogy egyik éjszaka nem tudtunk rendesen aludni. A legcélszerűbb tehát az, ha kommunikációt kezdeményezünk, és megkérjük a zajongót arra, hogy vegye lejjebb a hangerőt, vagy hagyja abba a nagy zajjal járó munkát.
Ha ezt nem teszi meg, és a zajforrás valóban szükségtelen, akkor hívható a rendőrség. Ez a gyakorlatban két lépésben szokott megtörténni: először csak figyelmeztetni szoktak a rendőrök, majd ha a zaj nem múlik, és a második bejelentés is megtörténik, akkor második ízben már bírságot szabhatnak ki a csendháborítókra.
Végezetül pedig, egy feljelentés indításával birtokvédelmi eljárás kezdeményezhető a zajt okozó személy ellen, amit a jegyzőnél (vagy egy éven túl a bíróságon) kell kezdeményezni. A bírósági per végeredménye általában az, hogy a szomszéd eltiltásra kerül a zajos tevékenységtől, a bejelentő pedig kártérítésben részesül.
Nehezebb az eset akkor, ha a szomszéd kutyája, vagy kisgyermeke okozza a zajt. Ilyen esetekben a rendőrök sokszor ki sem jönnek, a csendháborítás viszont ugyanúgy bíróság elé vihető.
Ha bebizonyosodik, hogy a kutya rossz tartási körülmények miatt ugat, akkor a gazda (a szomszéd) büntethető, ha viszont nem, akkor kétesélyes kimenetelű bírói döntés az alapja annak, hogy a szomszédot további hangszigetelésre kötelezik-e vagy sem.
Csendháborítás kivételek
Kivételt képezhetnek az üdülővárosok különleges rendeletei, vagy az önkormányzatok által jóváhagyott, alkalmanként, akár a városok főterén megtartott koncertek.
Szintúgy kivételt képez az Államalapítás és Újév éjszakája: augusztus 20-án és Szilveszter éjszakáján szabad a zajkeltés.
Amennyiben viszont olyankor próbálunk összejövetelt szervezni, amikor az csendháborításnak számít, inkább válasszunk egy semleges helyszínt, menjünk el kirándulni és olyan környezetben tartsuk meg, ahol senkit sem zavarunk — a legszebb helyek Magyarországon sok esetben természeti látványosságok, ahol éjszaka senki sem jár. A csend mellett azonban a tisztaságra is ügyeljünk, ne szemeteljünk!
